Sárospatakon április 24-én iskolatörténeti konferenciát rendeztek „Protestáns iskolázás és művelődés – regionális dimenziók a 16–19. században” címmel, amelyen részt vett kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa, Tóth Gergely is.
A tudományos összejövetelt a Szegedi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Tokaj-Hegyalja Egyetem és a Sárospataki Református Kollégium szervezte.
A konferencián Tóth Gergely Hruskovics Sámuel (1694–1748) evangélikus szuperintendens önéletrajzáról tartott előadást „A nélkülözés sem tántorított el a tanulástól” – Evangélikus iskolaügy és diáksors a 18. század eleji Észak-Magyarországon Hruskovics Sámuel önéletírása tükrében címmel. Elsőként azt vizsgálta meg, hogy Hruskovics hogyan mutatta be „diákodüsszeiáját”, azaz iskoláról iskolára vándorlását Észak-Magyarországon a 18. század elején – a szerző ugyanis különösen nagy részletességgel mutatta be ezeket az éveket, valamint a diákélet nehézségeit (nélkülözés, háborús viszonyok, az iskolák zilált helyzete).
Ezt követően arra kereste a választ, hogy mennyiben tekinthetők tipikusnak azok a jelenségek, amelyeket Hruskovics leírt. Az általa megrajzolt kép semmiképpen sem előnyös: olvasunk a diákok nyomoráról, illetve változatos pénz- és élelemszerzési módszereikről; tanár- és diákagresszióról; valamint rossz közállapotokról, útonállókról, kuruc katonákról és járványokról. Feltűnnek ugyanakkor kiváló oktatók is az önéletrajzban, akik támogatják, segítik hősünket.
Hruskovics állításait és saját élettörténetét kortársai hasonló jellegű ego-dokumentumaival és egyéb forrásokkal vetette össze az előadó, és így próbált meg általános következtetéseket levonni. Emellett arra is rámutatott – részben szintén Hruskovics írása alapján –, hogy a nehézségek ellenére az iskolarendszer folyamatosan működött, mivel az észak-magyarországi szlovák társadalomban az iskolai képzés, valamint a tanár- és lelkészpálya régóta nagyon népszerű karrierstratégiának számított.
