Vörös Boldizsár, intézetünk tudományos főmunkatársa 2023. október 19-én a bécsi Collegium Hungaricum Erinnerungen an die 1848er Revolutionen című konferenciáján tartott előadást az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hagyományairól az 1918-19-es magyarországi forradalmakban.
Die Traditionen der ungarischen Revolution und des Freiheitskampfes von 1848-49 in den Revolutionen von 1918-19 in Ungarn című előadásában beszélt arról, hogy az 1918-19-es magyarországi forradalmakban, az ekkor létrejött új politikai, társadalmi rendszerekben többféleképpen is jelen voltak az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hagyományai: dalokban, emlékművek sorsában, szónoklatokban, elnevezésekben, jogszabályban, bélyegen, újságcikkekben.
Mind a népköztársaság, mind a Magyarországi Tanácsköztársaság döntéshozói által alkalmazott, velük kapcsolatos eljárásoknál megfigyelhető az elutasítás és a méltatás gesztusa: így például az 1918. őszi budapesti közterület-átnevezéseknél vagy a fővárosi laktanyák 1919. március végi névcseréinél. E hagyományok, összekapcsolódva más propagandaeszközökkel, elősegíthették a közvélemény-formálók által terjesztett aktuális üzenetek megrögzülését a közönségnél. Éppen az 1848-49-es hagyományoknál volt fontos tényező, hogy esetükben a két forradalmi rendszernek nem új eszméket, kultuszokat kellett elterjeszteniük a társadalomban, hanem a saját céljaiknak megfelelően újraértelmezniük már meglévőket.
Az előadó szerint az itt tárgyalt eljárások, intézkedések az új népköztársaságban és az új proletárdiktatúrában egy-egy sajátos, bár az 1870-1914 közötti időszak Európájára jellemző, Eric Hobsbawm által bemutatott hagyományteremtést is szolgáltak. Ugyanakkor az e folyamatokban felhasznált eszközök: így például az ünnepi beszédek, a névadások azok voltak, amelyeket az 1918-ban megbukott politikai, társadalmi rendszer közvélemény-formálói is alkalmaztak korábban. Ennek oka az is lehetett, hogy az új rendszerek illetékesei úgy ítélhették meg: a propagandával megcélzottak számára az ismerős eszközök által könnyebbé válik az új eszmék befogadása, mint ha radikálisan új eljárásokat alkalmaznának. Ám éppen a hagyományos eszközök új, forradalmi tartalmakkal való feltöltései alkalmasak lehettek arra is, hogy rendkívüli határozottsággal érzékeltessék a változások radikalizmusát a közösség felé.
