2025. február 26-án a Nemzeti Emlékezet Bizottságának épületében mutatták be Marosi István könyvét, amely a kárpátaljai görögkatolikusok XX. századi üldöztetését dolgozza fel. A kötetet többek között Balogh Margit ismertette.
A Katakombaszolgálat Kárpátalján. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye a kommunista egyházüldözés időszakában (1944–1989) című kiadvány bemutatóján a meghívott vendégeket Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet mondott Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár. A kötetet Balogh Margit, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, valamint Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető docense mutatta be.
Fotó: NEB
Az MTI beszámolója szerint Balogh Margit a rendezvényen elmondta: a kötet gerincét azoknak a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéhez tartozó papoknak a bemutatása adja, akik 1944 és 1989 között vállalták, hogy illegalitásban végzik papi szolgálatukat.
Elsőként említette közülük a hitvallókat, azt a 126 papot, akiknek történetét a kötet szerzője, Marosi István bemutatja. Ők azok, akik nem voltak hajlandók a pravoszláv egyház papjaként tovább szolgálni, és emiatt kényszermunka, börtön vagy vértanúhalál lett osztályrészük. Valamennyiüket az ungvári népbírósági tárgyalásokon ítélték el a legképtelenebb koholt vádak, mint például szabotázs vagy a Szovjetunió rágalmazásának vádja alapján.
Balogh Margit. Fotó: NEB
Balogh Margit a kárpátaljai görögkatolikusok üldözésének állomásait ismertetve elmondta: a trianoni békeszerződéssel nagyrészt Csehszlovákiához került Kárpátalján lényegében már a cseh politika megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy alig egy évtized múlva a szovjet kommunista diktatúra felszámolhassa a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét és híveit belekényszerítse a munkácsi pravoszláv püspökségbe.
Az üldözés erősebbé válása 1944 őszén kezdődött, miután a Vörös Hadsereg megszállta Kárpátalját és vallásellenes kampányt indított a görögkatolikusok ellen. 1945 márciusában elkobozták és államosították a Kárpátaljai Tudományos Társaság teljes vagyonát, ezzel megszűnt az egyház támogatásával addig működő közös ruszin-magyar tudományos élet. 1945 márciusában egy dekrétumot adtak közzé a vallás megváltoztatásának szabadságáról, amelynek hatására már '45 tavaszán több mint hatvan görögkatolikus parókia megszűnt, a hívek áttértek a pravoszláv vallásra. 1946 novemberében egy rendelet betiltotta és hivatalosan ukránnak minősítette a ruszin és a magyar népcsoportot, majd ennek következményeként felszámolták a magyar iskolákat.
Fotó: NEB
1947-ben a hatóság arra a meggyőződésre jutott, hogy a görögkatolikus egyház felszámolásának legfőbb akadálya, Romzsa Tódor munkácsi püspök, aki nem volt hajlandó elfogadni az aposztáziát, vagyis a vallása elhagyását. Ezért a titkosszolgálati szervek előbb sikertelen merényletet követtek el ellene, majd a kórházban gyógyuló püspököt egy ügynök-ápoló 1947 októberében ciánkálival meggyilkolta.
Ezután sorra vették őrizetbe a görögkatolikus papokat mint köztörvényes bűnözőket. Végül 1949. február 16. és 19. között megjelent a határozat, amely szerint az ungvári görögkatolikus székesegyházat a hozzá tartozó ingatlannal, ingóságokkal 24 órán belül át kell adni a pravoszláv egyháznak. Ezzel kezdődik a munkácsi görögkatolikusok katakomba időszaka, hiszen ekkortól kezdve csak illegalitásban, börtön- vagy akár halálbüntetés kockázatával lehetett görögkatolikus módra gyakorolni a vallást, kiszolgáltatni a szentségeket - ismertette Balogh Margit.
Fotó: NEB
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szervezésében megvalósult rendezvény programja letölthető.
