Balogh Margit is részt vett azon a könyvbemutatón a zalaegerszegi Mindszentyneumban, amelyen Mindszenty József emlékiratainak új kiadását ismertették a bíboros születésnapjához közeli időpontban, 2025. március 27-én.
A Magyarországi Mindszenty Alapítvány kiadásában megjelent kötet a bíboros püspökké szentelésének 80., és emlékiratai első kiadásának 50. évfordulójára készült. A beszélgetés résztvevői Balogh Margit, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, a HUN-REN BTK általános főigazgató-helyettese; Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány vezetője és a boldoggáavatási eljárás vice-posztulátora; valamint a moderátor, Szőnyi Szilárd, a Szemlélek portál főszerkesztője voltak.
Fotó: Zalaegerszeg.hu
A bemutató középpontjában az a kérdés állt: miben lehet példa Mindszenty bíboros, és miben nem? A Magyar Kurír beszámolója szerint a rendezvényen Kovács Gergely elmondta, Mindszentyvel kapcsolatban az egyik legérdekesebb talán épp a bíboros személyiségfejlődése, ami az életszentség kialakulásának alapfeltétele. Ennek megértéséhez nagyban hozzájárulnak a történészi kutatások, melyek közül kiemelkedik Balogh Margit munkássága, aki több mint húsz éve kutatja a bíboros életútját, valamint a róla szóló, mintegy 1500 oldalas nagymonográfia szerzője. Balogh Margit azt vallja, hogy a történész nem bíró, nem feladata, hogy kutatása alanyáról értékítéletet alkosson. Egyfajta oknyomozást követ, majd állításait forrásokkal támasztja alá, és a hallgatókra, olvasókra bízza, hogy az elhangzó történetek alapján árnyalják a maguk Mindszenty-képét.
Fotó: Zalaegerszeg.hu
Balogh Margit legújabb kutatásait is megemlítette arról, hogy a bíboros közreadott tanúvallomásairól már 1949-ben megállapította egy írásszakértő esperes, hogy azok bizony a főpásztor saját kezétől származnak. Ehhez hozzátette, hogy a kéz, amely a papírra írt, valóban a bíborosé volt, de az agy, amely a kezet vezette – a több mint egy hónapos, embertelen bánásmód és a végtelen testi-lelki kimerültség miatt –, nem azé a Mindszentyé, akit 1948. december 26-án Esztergomban letartóztattak.
Fotó: Zalaegerszeg.hu
Balogh Margit elmesélte azt is, hogy nemrég megtalálta Meszlényi Antal esztergomi kanonok A magyar hercegprímások arcképsorozata című művének nem publikált 15. fejezetét, amely Mindszentyről szólt. Meszlényi ebben megállapítja, hogy a plébánosi konfliktusai akkor kezdődtek, amikor a hitoktatói és plébánosi feladatai mellett bekapcsolódott a közéletbe, és ott ugyanazt a feltétlen tekintélytiszteletet várta el, mint plébánosként. Másrészt viszont ezek a közéleti szerepek tették lehetővé, hogy rendkívül széles kapcsolatrendszerre tegyen szert, amelyet habozás nélkül igénybe vett, ha a város érdekeiről vagy a hozzá fordulók megsegítéséről volt szó.
Fotó: Zalaegerszeg.hu
A résztvevők nem kerülték meg az olyan kényesebb témákat sem, mint a bíboros és a zsidókérdés. Ennek kapcsán Balogh Margit elmondta, hogy Mindszenty valóban nem áldozta életét az üldözöttekért, de több forrás is tanúsítja, hogy sokakat próbált megvédeni. „Látom – mondta a történész –, ahogy fejlődik és tanul. 1944 őszén már nem ugyanaz a Mindszenty áll előttünk, mint a deportálások előtt”. Ennek egyik lenyomata az 1944. júniusi, nagykanizsai nyilatkozata: „A természetjogot és a tízparancsolatot az egyház semmi körülmények közt nem adhatja fel. Ha valaki jogerősen el van ítélve bűntényért, és a bűnével arányban álló büntetés a halál, akkor történjék, aminek történnie kell. De bűntény és jogerős ítélet nélkül az életet elvenni senkitől nem lehet.”
Forrás: Magyar Kurír, Magyarországi Mindszenty Alapítvány. Szöveg: Nagy Brigitta
Kapcsolódó cikkek:
- Zala Vármegyei Hírportál – Mindszenty 50: Rendhagyó beszélgetés az emlékiratok kapcsán
- Egerszegi Hírek – Rendhagyó könyvbemutató – ismét kiadták Mindszenty József emlékiratait
- Zalaegerszeg.hu – Mindszenty József születésére emlékeznek
A
