A HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezésében 2025. május 15-én mutatták be Kecskés D. Gusztáv tudományos tanácsadó Globális humanitárius akció a hidegháború idején. Az 1956-os magyar menekültek nemzetközi befogadása című kötetét.
A könyvbemutatót Germuska Pál, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos tanácsadója nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a 20. század második felében a nyugati világban a magyarokról kialakult pozitív kép egyik legfontosabb eleme az 1956-os forradalom hősiessége volt. Az ezt követő menekülthullám azon kevés 20. századi exodus közé tartozott, amely gyors befogadást és széles körű nemzetközi összefogást eredményezett. Germuska Pál szerint a könyv a jövő kutatói számára fontos kiindulópontot kínál, hiszen részletesen tárja fel azt a nemzetközi intézményrendszert és tanulási folyamatot, amely a menekültek hatékony és emberséges ellátását biztosította.
A könyvet Glant Tibor, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézetének docense és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének kutató professzora mutatta be. Kiemelte, hogy a kötet az 1956-os forradalom leverése után nyugatra és Jugoszláviába menekült mintegy 200 ezer magyar nemzetközi segélyezését és elhelyezését tárgyalja, alapvetően intézménytörténeti szempontból. A szerző tézise szerint ezt a nagyszabású akciót rendkívül rövid idő alatt, komoly sikerekkel bonyolították le. A kötet részletesen elemzi az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR), az Európai Migráció Kormányközi Bizottságának, a Vöröskereszt (a Vöröskereszt Társaságok Ligája és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága) és a NATO szerepét. A könyv egyúttal kiegészíti Kecskés D. Gusztáv és Scheibner Tamás társszerkesztésében 2022-ben megjelent kézikönyvet (Egy világraszóló történet), és új kutatási irányokat is kijelöl: hangsúlyozza az amerikai kormányzati, egyházi és NGO-szintű segélyezési hagyományok feltérképezésének fontosságát, valamint Herbert Hoover szerepének bevonását a kutatásokba. Glant Tibor hangsúlyozta, hogy a kötet élő cáfolata a sajtóban elterjedt narratívának, miszerint 1956 „szét van kutatva”, és már nem lehet újat írni róla.
Scheibner Tamás, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténet osztályának tudományos főmunkatársa és az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense szintén méltatta a kötetet. Rámutatott, hogy Kecskés D. Gusztáv könyve lenyűgöző levéltári apparátusra és kivételes intézménytörténeti érzékenységre épül, és mélyrehatóan tárja fel az 1956-os magyar menekültek befogadásának nemzetközi hátterét. Kiemelte, hogy a könyv világosan és részletesen mutatja be a hidegháborús humanitárius infrastruktúra működését, az UNHCR, a NATO, a Vöröskereszt és számos nemzeti szereplő koordinációját. Scheibner Tamás hozzászólásában hangsúlyozta: a kötet fontos kérdéseket vet fel a nemzetközi intézményi együttműködés természetéről, és újabb kutatási lehetőségeket kínál. Különösen fontosnak tartotta a civil és magánszervezetek szerepének, a dekolonizációs összefüggéseknek és a humanitárius diskurzus kritikai értelmezésének vizsgálatát. Véleménye szerint a könyv biztos fogódzót nyújt a bonyolult, sokszereplős humanitárius akció történeti rekonstrukciójához, és inspiráló kiindulópontot jelent a migrációtörténet-írás újabb irányai számára.
A kiadvány megvásárolható a Penna Bölcsész Könyvesboltban.
Kecskés D. Gusztávval a kötetről a Kossuth Rádióban Kiss Péter Ernő beszélgetett. Az interjú elérhető a MédiaKlikk oldalán.
A könyvről készült rövid videó elérhető a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont YouTube-csatornáján.
