2022. november 29-én intézetünkben mutatták be az Egy világraszóló történet: Az 1956-os magyar menekültválság kézikönyve című kötetet, amelyet a Jelenkortörténeti osztály kutatói, Kecskés D. Gusztáv és Scheibner Tamás szerkesztettek.
Az intézetünk tanácstermét teljesen megtöltő közönséget Balogh Balázs, a BTK főigazgatója köszöntötte. A könyv címe kapcsán utalt a történelmi esemény kettősségére. Az 1956-os magyar menekültválság során a nagyságrendileg 200 000 menekültből nagyjából 40 000 az Amerikai Egyesült Államokba ment, ahol hősként fogadták őket. Érkezésük egybeesett egy gazdasági konjunktúra időszakával is, és a magyarok fogadtatása és megítélése összességében pozitív volt. A főigazgató a bemutató során többször megemlítette, hogy a magyar bevándorlás különböző generációinak érintkezése, leginkább az Amerikai Egyesült Államokban, nemcsak érdekes politikai-ideológiai interakciókat jelentett a menekültek között, hanem az egyes csoportok szerepét jelentős mértékben határozták meg a korabeli bevándorlás nemzetközi körülményei. Így, ahogyan azt több felszólaló is kiemelte, a magyarok először jelentek meg jelentős hangsúllyal és ráadásul túlnyomóan pozitív megítéléssel a nemzetközi médiában és az egyetemes történetírásban egyaránt.
A köszöntő után Rainer M. János történész először a könyv szerkesztőinek gratulált. Kiemelte, hogy nemcsak az ’56-os menekültválság, hanem e kézikönyv megírása is globális eseménynek mondható, utalva a kötet nemzetközi szerzőgárdájára. A könyv első fele, amely három részből áll, kontextusba helyezi a menekültválságot, második felében pedig országtanulmányokat olvashatunk két nagyobb egységben: Európáról, illetve az Európán kívüli világról. A tanulmánykötet Kecskés D. Gusztáv és Scheibner Tamás összegző fejezetével, következtetéseivel zárul.
Az akadémikus elismerően nyilatkozott a kézikönyv gazdag függelékéről is, amely táblázatokkal és grafikonokkal segíti az olvasót az események jobb megértésében, illetve említette a könyv végén található QR-kódot, amely egy összesített bibliográfiához vezet. A történész kiemelte, hogy ez a technikai újítás is szimbolizálja azokat a változó folyamatokat, amelyek érintik a nyomtatott publikációkat és a modern tudásszerzést. A mai világban egy kézikönyv, lexikon szerepe a különböző internetes keresőoldalak mellett folyamatosan csökken, azoknak a nyomtatott formája pedig még inkább. Rainer M. János az előtte felszólalóhoz csatlakozva hangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalom és a menekültek kedvezően változtatták meg a magyarság nemzetközi megítélését az azt megelőző időszak negatív képe után.
Rainer M. Jánost követően Bódy Zsombor társadalomtörténész egészítette ki gondolataival az elhangzottakat. Hangsúlyozta, hogy az ’56-os menekültválságot nem a számok teszik jelentőssé, hiszen globális méretekben 200 000 fő nem nevezhető kiugrónak, de az esemény fordulópontnak tekinthető a menekültkezelés nemzetközi rendszerének kialakulásában. Bódy Zsombor szerint ez a transznacionális kutatás tökéletesen illeszkedik a ma egyre népszerűbbé váló globális történetírás irányzatába. A többi felszólalóhoz hasonlóan ő is említette, hogy a szerkesztők részéről óriási teljesítményként könyvelhető el, hogy a többtucatnyi, a világ szinte minden tájáról származó szerző munkáját össze tudták hangolni és egy átfogó, jól tematizált kézikönyvbe tudták önteni. Hangsúlyozta, hogy a hálózatosodás vizsgálata mellett a könyv migrációkutatási aspektusa is jelentős, és nem csak magyar vonatkozású kutatási eredményekkel szolgál. Hozzátette, hogy a kutatások kiegészíthetők még egyrészt a német migráció kérdésével, valamint az ENSZ-re vonatkozó rész a magyar külügyi forrásokkal, ugyanakkor kiemelte, hogy így is kellően átfogó képet, kiindulópontot nyújtanak a vonatkozó fejezetek.
Bódy Zsombor elmondta, hogy a magyar titkosszolgálatokról, a sikeresebb menekültek történetéről szóló, egyéni interjúkra alapozó fejezetek kellő megvilágítást adnak a menekültválság mikroszintű eseményeiről is, igaz, a kézikönyv inkább az összképre koncentrál. Felhozta a zárótanulmány fontosságát is, amely rendkívül jól összegzi a kézikönyv eredményeit, átfogó kontextust nyújtva, többszintű elemzés keretében. Végül kiemelte, hogy a zárófejezet kifejezetten közelebb hozhatja az egyetemes történelmet a magyar érdeklődők számára is, különböző levéltári forrásokon és egy jól fogyasztható, részletes, az egyes országok belpolitikai reakcióját is magába foglaló áttekintésen keresztül, így egyszerre épül be a kutatásba a bel- és külpolitikai dimenzió nemcsak magyar, hanem nemzetközi szempontból is. Összegzésképp elmondta, hogy a lezárás elegánsan hozza össze 1956 egyéni, magyar és nemzetközi, világraszóló történetét.
Az eseményt Balogh Balázs főigazgató azzal zárta le, hogy a kötet érdekes összefüggéseket tárhat fel a történettudomány különböző területei között, kiemelve, hogy a leginkább az Amerikai Egyesült Államokra irányuló saját kutatási területén is rengeteg 1956-tal kapcsolatos szál jelenik meg, és ezeknek a feltárása egy fontos és jelentős feladata marad a magyar történelemtudománynak a jövőben is.
Honos Bálint, Varga Zsófia
Egy világraszóló történet: Az 1956-os magyar menekültválság kézikönyve: vásárlási és rendelési informáiciók
A rendezvényről készült videófelvétel itt látható:
