Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kiadásában megjelent Konrád Miklós, intézetünk tudományos munkatársának Zsidóságon innen és túl. Zsidók vallásváltása Magyarországon a reformkortól az első világháborúig című munkája, amely a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések sorozat következő kötete. A kiadvány tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.
A kötet ára 3800 Ft. Kiadói kedvezménnyel megvásárolható közvetlenül a kiadótól, az MTA BTK Történettudományi Intézetben (Bp. 1014 Úri u. 53. I. emelet 57., kedd, péntek 9.00–15.00 óráig, illetve előzetes egyeztetést követően a többi munkanapon is) vagy megrendelhető a e-mail címen, illetve a 224–6700/624 telefonszámon. A kötet a kiadón kívül kapható a Polihisztor Könyv Kft. könyvesboltjában (amely a TTI-től közvetlenül megrendelt kiadványok átvételi pontjaként is működik) és webáruházában is, valamint partnereinknél.
A reformkor és az első világháború között több tízezer magyarországi zsidó döntött úgy, hogy elhagyja ősei hitét és áttér valamelyik keresztény vallásra. A nyelvében és kultúrájában fokozatosan magyarosodó zsidóság körében mutatkozó vallásváltásoknak a korábbi időkhöz képest roppant mértékű megnövekedése paradoxnak tűnhet, hiszen ugyanezen időszakban a zsidó felekezethez tartozással járó hátrányok jelentősen csökkentek. A dualizmus végéig uralkodó liberális nacionalizmus értelmében az ország 1867-ben egyenjogúsított izraelita honpolgárai a magyar nemzet teljes értékű tagjaivá válhattak, a nyelvükben, kultúrájukban és érzelmeikben elmagyarosodottak azzá is lettek. Magyarként való elismerésük és társadalmi befogadásuk feltételekkel járt, de megkeresztelkedésük ezek között nem szerepelhetett, „zsidóság” és „magyarság” elméletben harmonikusan illeszkedett össze, rendeződött egymás mellé.
Mégis: az első világháborúhoz érve a zsidók a gazdasági, és még inkább a politikai és kulturális életben tekintélyes szerepet kivívott hitsorsosaik jelentékeny részére immár csupán volt hitsorsosaikként tekinthettek. Ullmann Mór, Wodianer Sámuel, Ballagi Mór, Falk Miksa, Vámbéry Ignác, Simonyi Zsigmond, Helfy Ignác, Dóczi Lajos, Dénes Zsófia, Lukács György, Erdős Renée, Balázs Béla, Fenyő Miksa, Lesznai Anna, Hatvany Lajos… a lista hosszan folytatható.
Milyen okok vihették a magyarországi zsidókat a keresztvíz alá? Mely időszakokban tették ezt többen, mikor kevesebben? A zsidó társadalom mely rétegeit érintette leginkább a vallásváltás? Milyen egyéni utak vezettek egyes zsidókat a felekezetükkel való szakításhoz? Áttérésüket „sikeresnek” tekinthették-e, elérték-e céljukat? Megkeresztelkedésük után hogyan viszonyultak zsidó múltjukhoz és volt hitsorsosaikhoz – és hogyan viszonyultak hozzájuk ez utóbbiak? A zsidó áttérések első monografikus feldolgozása révén pontosabb képet szerezhetünk a keresztény magyar társadalom befogadó készségéről, árnyaltabb képet nyerhetünk az e társadalomba integrálódó zsidó férfiak és nők számára felmerülő dilemmákról – és nem csupán azokéról, akik kitértek, de azokéról is, akik megmaradtak felekezetük kötelékében.
