Eszik Veronika, kutatóintézetünk tudományos munkatársa elnyerte az MTA Várostörténeti Albizottsága által alapított Bácskai Vera-díjat, amelyet a testület a 2024-ben megjelent Fiume hosszú árnyéka. A városi modernizáció kritikája a 19. század második felében című monográfia elismeréseként ítélt oda.
A díjat 2025. november 18-án adták át a X. Magyar Várostörténeti Konferencia keretében. A Város – környék – agglomeráció. A városok és közvetlen vonzáskörzetük című rendezvényt Budapest Főváros Levéltára, az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége és az MTA Történettudományi Bizottságának Várostörténeti Albizottsága szervezte. A konferenciának 2025. november 18–19-én Budapest Főváros Levéltára adott otthont.
A Fiume hosszú árnyéka. A városi modernizáció kritikája a 19. század második felében című monográfia Fiume 19. század végi átalakulását vizsgálja. Azt a folyamatot, amelynek során a kis halász- és kereskedőváros Európa egyik legforgalmasabb tengeri kikötőjévé vált, mindez azonban jelentős társadalmi és – ma már egyre világosabb – környezeti áldozatokkal járt. A könyv középpontjában azok a városlakók állnak, akik ezt az „árat” felismerték, és a változásokat aggodalommal, veszteségérzettel vagy kifejezett ellenérzéssel figyelték.
A kötet bemutatja, miként vetett „hosszú árnyékot” a modernizálódó város a környező településekre és a paraszti világ képzeletére, valamint elemzi a rivális kisvárosok és a vidék városészlelését is. A szerző arra törekszik, hogy a nemzetiségi konfliktusoknak tűnő történetek mögött kirajzolódó, a modern város élhetőségéről szóló kritikákat azonosítsa; a modernizációval szembeni kételyek és ellenérzések ugyanis a társadalom valamennyi rétegében megjelentek az elit szereplőitől az ipari munkásságon át a szegényparasztságig.
A kiadványról készült videó elérhető az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja YouTube-csatonáján:
A kötet megvásárolható a Penna Bölcsész Könyvesboltban.
Az eseményen előadást tartott Mátyás-Rausch Petra, kutatóintézetünk tudományos munkatársa is, A vízimalmok hatása a városkörnyéki tájra és a területhasználatra az Erdélyi-érchegység bányavárosaiban (16–17. század) címmel. Az előadásban a vízimalmoknak – Marc Bloch meghatározása nyomán – az iparosodás előtti Európa legfontosabb energiatermelő szerkezeteiként betöltött szerepét elemezte, különös hangsúlyt helyezve az Erdélyi-érchegység bányavidékeinek környezettörténeti és gazdasági összefüggéseire. A kutatás egy kevéssé feltárt területre, az Abrudbánya környékén működő érczúzómalmok tájalakító hatására irányul, ideértve a vízrendszerek átalakítását, a malmok körüli konfliktusokat és a város–vidék kapcsolatrendszerének változásait.
A rendezvény programja elérhető Budapest Főváros Levéltára oldalán.
