„Magyar Tudomány” kategóriában Junior Prima Díjat kapott 2024-ben intézetünk Kora újkori osztályának munkatársa, Szalai Ágnes. A Junior Prima Díj 18 éves történetében ő mindössze a második történész, aki ebben a rangos kitüntetésben részesült.
A Junior Prima Díjnak öt társalapítója van, mindegyikük egy-egy önálló kategória mecénási feladatait vállalta fel. A Magyar Tudomány kategória díjazottjait a Magyar Fejlesztési Bank támogatja. A díj célja, hogy a fiatal tudósok közül a legkiemelkedőbb szakmai teljesítményt nyújtó kutatókat támogassa, és lelkesítse őket a további hasonlóan magas színvonalú munka folytatására.
Tíz tehetséges, fiatal tudós kimagasló munkáját ismerte el a Magyar Fejlesztési Bank a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájában. A díjakat Dr. Sipos-Tompa Leventétől, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójától és Zátrok Ildikótól, a Magyar Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatójától vehették át a díjazottak a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
Fotó: mfb.hu
A Junior Prima Díjról bővebb információ itt található: Prima Primissima | Junior Prima Díj - Prima Primissima
Szalai Ágnes a Pécsi Tudományegyetemen, történelem–latin tanári szakon szerzett diplomát 2017-ben, és ugyanekkor az OTDK kora újkori magyar művelődéstörténet szekcióban I. helyezést ért el. Doktori iskolai tanulmányait az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola, Történelem Segédtudományai doktori programjában folytatja, ahol jelenleg doktorjelölt. Disszertációjának címe: Haldokló Erdély? – Kormányzat és országvédelem az Apafi-korszak első felében (1661−1675). Emellett a Történettudományi Intézetben a Kármán Gábor vezetésével működő SMALLST – The Diplomacy of Small States in Early Modern South-eastern Europe című ERC-projekt munkatársa. A pályázat keretei között mindenekelőtt az Apafi-kori erdélyi–portai diplomáciai kapcsolatok feltárásásával foglalkozik, amely témában az elmúlt időszakban több nemzetközi konferencián (pl. Bécs, Temesvár, Bukarest, Tirana) is beszámolt legújabb kutatási eredményeiről.
Szalai Ágnes hosszú évek óta folytat alapkutatásokat hazai és külföldi (Budapest, Kolozsvár, Debrecen, Szeged, stb.) levéltárakban Erdély kora újkori történetének egy olyan korszakára, az Apafi-korra vonatkozóan, amelynek forrásanyaga – a korábbi korszakokhoz képest – jóval nagyobb terjedelmű és rendkívül szerteágazó, így szisztematikus feltárása valóban rendkívüli kitartást, alázatot és elszántságot igényel. Az újonnan feltárt hatalmas méretű forrásanyagra épülő, kiemelkedő kutatási eredményei (amelyeket a magyaron kívül angol, német és román nyelven is publikál) a korszak egyes kérdéseire nem csupán új válaszokat adtak, olykor több évtizedes nézeteket korrigálva, de már most előrevetítik, hogy az Apafi-kor egészére nézve is paradigmaváltásra lesz szükség.
Kívánunk kolléganőnknek a jövőben is sok örömet a kutatómunkában, töretlen lelkesedést és további sikereket!
Oborni Teréz
