Pozsonyi mozaikcsaládok a 16. századi végrendeletekben címmel írt cikket Tózsa-Rigó Attila, a Miskolci Egyetem oktatója a Családtörténetek blogon. A tanulmányban a szerző a 16. századi pozsonyi végrendeletek alapján vizsgálja a kora újkori városi közösségekre jellemző családformákat. A korban a férjből és feleségből, valamint kettejük gyermekeikből álló magcsalád (nukleáris család) volt ugyan a legjellemzőbb, de távolról sem ez volt a kizárólagos együttélési forma. A teljes írás itt érhető el.

“Szülőnek lenni a szélesebb értelemben” – főúri nevelés a Teleki-családban címmel Vaderna Gábor irodalomtörténész, az ELTE Bölcsészettudományi Kar oktatója, a "Lendület" Nyugat-magyarországi irodalom, 1770–1820 Kutatócsoport tagja egy művelt főúr és ambiciózus apa, idősebb Teleki László nevelési elveit és annak gyakorlati eredményeit mutatja be a Családtörténetek című blogon megjelent írásában. A teljes szöveg itt olvasható.

Megjelent a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport új könyve: Özvegyek és árvák a régi Magyarországon, 1550–1940 címmel, a kutatócsoport vezetője, intézetünk tudományos főmunkatársa, Erdélyi Gabriella szerkesztésében. A tartalomjegyzék elérhető itt. Az iparosodás előtti Európában és Magyarországon a családi élet nem a szülők és gyermekeik stabil együttélését jelentette, hanem a család folyamatos átalakulását.

„Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben címmel Kárpáti Attila, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársa tollából jelent meg poszt a Családtörténetek című blogon. Az írás a liberális reformmozgalom egyik vezéralakját, báró Wesselényi Miklóst mutatja be egy nem szokványos szerepben, öt "törvénytelen" gyermekének gondoskodó apjaként. A teljes szöveg itt olvasható.

„Édesse, küldd el nekem ide gyorskocsin Clavigot és Othellót” – egy 19. színész családi vállalkozása címmel Szalisznyó Lilla, a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport tagja tollából jelent meg poszt a Családtörténetek című blogon. A Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének munkatársa Egressy Gábor levelezésének felhasználásával egy 19. századi “sztár” családjának hétköznapi életébe ad bepillantást. A teljes szöveg itt olvasható.

Árvák, mostohák és érzelmek. Konfliktusok a 18–19. századi parasztcsaládokban címmel Bálint Petra, a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport tagja tollából jelent meg poszt a Családtörténetek című blogon. Az írás 18–19. századi Heves vármegyei büntetőperek alapján ad bepillantást a paraszti világban is gyakori mozaikcsaládok életébe, különös tekintettel a mostohagyerekek és mostohaszülők közötti konfliktusokra. A teljes szöveg itt olvasható.

Vér és arany. Egy magyar gróf és egy amerikai milliomos lány házassága címmel Orgona Angelika, a Magyar Nemzeti Múzeum történész muzeológusa tollából jelent meg poszt a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport Családtörténetek című blogján. Az írás egy házasság történetén, illetve annak korabeli megítélésén keresztül mutatja be a párválasztás régi és új szempontjainak – szerelem, illetve anyagi és presztízsérdek –  ütközését a 20. század elején. A teljes szöveg itt olvasható.