Kollár Zsuzsanna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar doktorjelöltje és a Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana "Lendület" Kutatócsoport tagja a Családtörténetek című blogon megjelent cikkében azt mutatja meg, hogyan szállt apáról fiúra a Teleki családban a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának eszméje. A teljes írás itt olvasható.

„Patengeld", avagy keresztelési ajándék címmnel jelent meg  a Családtörténetek blog új írása Pallag Márta és Mézes Ádám (Magyar Nemzeti Múzeum) tollából, amely a  keresztelési emlékéremmel ismerteti meg az olvasót. A cikk a Sorsfordító című virtuális családtörténeti kiállításhoz kapcsolódik, amely az MNM és a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport közös projektje. A teljes szöveg itt olvasható.

„Sokat tehet a nő a társadalomban: betölteni nem csak emberi, de honleányi kötelességeit.” Kánya Emília mint normaszegő anya című cikkében Bozsoki Petra a Családtörténetek című blogon a Habsburg Birodalom első női szerkesztőjének, Kánya Emíliának pályafutását idézi meg, aki a honleányi szerep sajátos újraértelmezésével tette társadalmilag elfogadottá példátlan élethelyzetét és szokatlan döntéseit. A teljes írás itt érhető el.

2022. június 28-án (kedden) 15:00 órai kezdettel kerül sor a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport projektzáró konferenciájára Intézetünk Tanácstermében (Humán Tudományok Kutatóháza, Bp. 1097 Tóth Kálmán u. 4., V. em.). A meghívó a részletes prorammal itt érhető el.

Megjelent gyalui Thorda Zsigmondnak, a 16. századi Magyarország egyik legismertebb hivatalnokának 1558 és 1568 között, kamarai szolgálata alatt vezetett naplója intézetünk fiatal kutatója, Szabó-Turákné Póka Ágnes gondozásában. A könyv címlapja itt látható, tartalma itt érhető el, további részletek itt olvashatók.

V. László Zsófia, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosa egy 18. századi erdélyi főúri család olyan asszonyait idézi meg a Családtörténetek című blog legújabb írásában („Amazonok királysága” vagy „tudományok műhelye”? Nőnevelés és női irodalmi kör egy 18. század erdélyi főúri famíliában), akik korukban kivételnek számító módon – a hagyományos női szerepek betöltése mellett – szellemi alkotómunkával hagytak nyomot maguk után. A teljes szöveg itt érhető el.

Az emberi élet három fontos mérföldköve a születés, a házasságkötés és a halál, ezért mindig izgalmas és időszerű kérdés marad, hogy miként zajlottak ezek az események a múltban. Hanák Béla és Szabó András Péter, intézetünk tudományos munkatársa Keresztvíztől sírkeresztig. Családi eseményekre szóló meghívólevelek Kassa város levéltárában (1550–1700) című, a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport gondozásában megjelent kötete ennek megválaszolásához visz közelebb. További részletek itt érhetők el.

„Senkinek gyanúsága se lehessen hibás életükről”. Házassági krízisek a 18–19 századi Szilágyságban címmel jelent meg Tőtős Áron, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum munkatársa írása a Családtörténetek blogon. A tanulmány a 18–19. századi családok belső konfliktusaiba enged bepillantást egy partiumi falu egyháztanácsi jegyzőkönyvei alapján. A teljes szöveg itt érhető el.