Az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszéke és a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport a magyar aranyforint verésének 700. évfordulója alkalmából kiállításmegnyitó estet szervezett a Szekfű Gyula Könyvtárban.
A rendezvényen a közönség négy előadásból ismerhette meg a magyar aranyforint történetét és a témához kapcsolódó új kutatási eredményeket. A hallgatóságot Nagy Balázs, a Középkori Történeti Tanszék vezetője köszöntötte. Draskóczy István előadásában a Magyar Királyság aranybányászatához és pénzveréséhez fűzött megjegyzéseket. Tóth Csaba a Szent Lászlót ábrázoló magyar aranyforintokat mutatta be. Körmendi Tamás a pecsétábrázolások bevonásával igyekezett más megvilágításba helyezni régi szakirodalmi tételeket, s a középkori magyar aranyforint öt alaptípusából négyet elemzett.
Weisz Boglárka kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa, osztályvezetője előadásában a pénzérméken található verde- és mesterjegyeket mutatta be. Kiemelte, hogy az első aranyforintok köriratában szereplő korona alighanem a magyar királyra utal, hiszen a verdejeleket jellemzően nem az érme köriratában szerepeltették – a mintának tekintett firenzei aranyforinton aranyforinton a korona nem szerepel. Felhívta a figyelmet az I. Lajos érméin megjelenő szerecsenfejre, amely három változatban létezik, és a Szerecsen családhoz kapcsolódik. Rámutatott a mesterjegyek és a kamaraispánok azonosításának nehézségeire, majd bemutatta, hogy Lemmel János sohasem volt kamaraispán, és a szakirodalomban a nevéhez kötött aranyforint bárányábrázolása nem összeegyeztethető a Lemmel címerében található báránnyal.
Kép: ELTE Bölcsészettudományi Kar Facebook
A magyar aranyforint történetét bemutató kiállítás megtekinthető az ELTE BTK Múzeum körút 6-8. szám alatti épületében.
A teljes beszámoló az Újkor.hu oldalán olvasható.
További információk az évforduló kapcsán a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes című rovatában találhatók.
