2024. december 5-én került sor a HUN-REN BTK Történettudományi Intézetben a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport és a TKP -2021NKTA 15. sz. projekt Föld alatt – föld felett című konferenciájára.

A konferencia Draskóczy István A sómonopólium Erdélyben a 13–14. század fordulóján című előadásával kezdődött, aki előadásában a király sókereskedelmi monopóliuma érvényesülését, valamint Dés, Désakna és Torda 13. század végi, 14. század eleji okleveleit vizsgálta. Megállapította, hogy a királyi  bányahelyeken, és ott, ahol kamarai hivatalt létesítettek, csak a kamaraispán közegei árulhatták a sót, mások csak kiváltság alapján. Az ország sóellátását a kamarai szervezet nem tudta egyedül biztosítani, szükség volt a kereskedőkre.

Draskóczy István

Kovács Enikő Az utolsó Árpádok pénzei a röntgen fényében című előadásában az 13. század közepének és második felének királyi pénzeit vizsgálta, illetve vonta le a tanulságokat, amelyeket a röntgennel elvégzett vizsgálatok alapján megtudhatunk róluk.

Kovács Enikő

Gál Judit Kalózok a király szolgálatában című előadásában az Adriai-tengeri kalózok és korzárók 14. századi történetét és jellemzőit vizsgálta, bemutatta, hogy milyen szerepet játszottak a tengeri hadviselésben. Az előadás kitért I. Lajos magyar király aktív adriai-tengeri politikájára, valamint a magyar flotta felállítására, jellemzőire és a korzárók királyi politikában betöltött helyére. Az előadás bemutatta, hogy a magyar uralkodó miként építette be a korzárók tevékenységét a háborúk idején és békeidőben a politikai eszköztárába.

Gál Judit

Borbás Benjámin Hadiellátás és fegyelmezés - Egy Jagelló-kori katonai szabályzat érdekességei címmel tartott előadásában egy az 1521-es szultáni hadjárat idején keletkezett, ritkaságszámba menő forrást mutatott be. Az utasítás első része a magyar katonák által elkövethető különféle vétségek büntetésének módjait részletezte, ezt egészítette ki a szálláshelyeken és a táborban árusított élelmiszerek árjegyzéke. Az előadó rámutatott, hogy a különböző büntetési tételek – a kárpótlástól kezdve a megszégyenítésen át egészen a lefejezésig – célja az volt, hogy a hadseregen belüli, illetve a lakossággal szembeni atrocitásokat megelőzze és szankcionálja, elkerülve ezzel, hogy a lakosságot maguk ellen fordítsák. Az utasítás ugyanakkor a háborús helyzet realitásait is figyelembe vette a fegyelmezetlen katonák megbüntetésénél s bizonyos kihágások esetében a kapitánynak szabad kezet adtak.

Borbás Benjámin

Kádas István Hadpénz és megyei pénztár 1511 után című előadásában a Jagelló-kori adószedés egyik fontos szegmensével, az úgynevezett hadpénzzel és annak megyei adminisztrációjával foglalkozott. A hadpénz (pecunia exercitualis) az adó azon felét jelentette ekkor, amelyik nem a királyi kincstárba folyt be, hanem egyrészt a bandériumtartó főpapok és főurak, másrészt a megyék kapták meg, hogy zsoldosokat tartsanak fenn belőle. Az adószedés rendszerét az 1510-es, 1520-as években a kísérletezések jellemezték, így időről-időre változott, hogy szedtek-e egyáltalán hadpénzt, s ha igen mekkora hányadot. Az előadás ezeket a változásokat végig követve szedte össze az 1511. évi reformot követő évek megyei adóadminisztrációjának jellegzetességét, s későbbi analógiaként Szepes megye 1544. évi megyének járó adórészéből folyósított katonai kifizetéseit is bemutatta.

Kádas István

Skorka Renáta A középkori céhek és a közfeladatok című előadásában arra kereste a választ, hogy milyen funkciókat töltöttek be a gazdasági szerepkör mellett azok a középkori kézműves céhek, amelyeknek alapvető feladata a mesterség érdekvédelme, a konkurencia letörése, a nyersanyag-ellátás, a bérek és árak, az értékesítési volumen, valamint a foglalkoztatási számok szabályozása volt. A középkori céhek statútumai, felvételi és szegődtetési eljárásai ugyanakkor olyan előírásokat is tartalmaztak, amelyek kifejezetten a közösség tagjainak modern értelemben vett megrendszabályozását, fegyelmezését, a közerkölcsök fenntartását célozták meg. A céh ugyanakkor a korabeli szakképzés teljes felügyeletét kezében tartotta és irányította, emellett elsődleges szerepe volt az élelmiszerek és más termékek minőségbiztosításában és -ellenőrzésében. A fagyasztóvédelmen kívül szociális hálót is jelentett a beteg, munkaképtelenné vált kézműveseknek, illetve a mesterek halála után életben maradt özvegyeknek és más családtagoknak. A céhek tevékeny szerepet játszottak a középkori város felekezeti életében, előírták és felügyelték a vallásgyakorlás, a misehallgatás alkalmain, a körmenetek való részvételt is. 

Skorka Renáta