A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában a kiemelkedő érdeklődésre tekintettel utánnyomásban újra megjelent Pálffy Géza A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században című kötete. A könyv az új külsővel, a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozatban 2015 nyarán napvilágot látott második, szövegében változatlan kiadás utánnyomása. Az újabb megjelenést azt tette szükségessé, hogy az eredetileg 2010-ben közzétett munka második, 2015. évi kiadása néhány hónap alatt ismét teljességgel elfogyott. A kötet tartalomjegyzéke itt olvasható.

A nagy érdeklődésre tekintettel már két kiadásában (1.: 2010, 2.: 2015) és két utánnyomásban (1.: 2011, 2.: 2016) napvilágot látott kötet a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia korábban szisztematikusan alig kutatott, 16. századi sokrétű kapcsolatrendszerét vizsgálja. A könyv elsősorban azt a folyamatot elemzi, hogy az 1526. évi mohácsi csatát követően a megmaradt magyar állam miként csatlakozott a Habsburgok Közép-Európában német–osztrák, magyar és cseh területekből létrejövő ún. összetett államához (composite state). A monográfia részletesen feltárja, hogy a katonai, pénzügyi és gazdasági téren egyaránt erős integráció ellenére a Magyar Királyság milyen módon tudta megőrizni különleges pozícióját a Bécsből, majd a századvégen részben Prágából irányított Habsburg államszövetségben. Magyar, osztrák, szlovák és horvát levéltárakban végzett kutatásokra építve a szerző számos területen hoz újdonságokat és árnyalja eddigi ismereteinket. A kötet feltérképezi, hogy a magyar arisztokraták, főpapok és nemesek miként vettek részt a bécsi és prágai uralkodói udvarbeli döntéshozatalban. Részletesen bemutatja az oszmánok ellen Magyar- és Horvátország területén kiépített új határvédelmi rendszert, valamint külön fejezetekben foglalkozik a Magyar Királyság sokrétű (katonai, pénzügyi, gazdasági) közép-európai szerepével (mint védőbástya, meghatározó jövedelemforrás és éléskamra). A szerző kiemelt figyelmet szentel a szuverenitás intézményeinek (országgyűlés, uralkodókoronázás, vármegyék) és szimbólumainak (magyar korona, címerek, zászlók, pecsétek) is, érzékletesen bemutatva, miként volt lehetséges a több területen erős centralizáció ellenére a királyság szuverenitásának és a magyar rendek befolyásának megőrzése, azaz miként maradhatott meg a Magyar Királyság a közép-európai Habsburg Monarchia legönállóbb államának.
Az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport támogatásával újra megjelent monográfia a fenti eredményeken túl összességében számottevő mértékben módosítja azt a hagyományos felfogást is, amely a kora újkori magyar történelmet a Habsburg-dinasztiából származó magyar uralkodók ellen vezetett szabadságharcok sorozataként mutatja be. E koncepció helyett elsősorban a mindenkori kompromisszumkényszerek és kiegyezésrendszerek keretében elemzi a magyar történelem 1526 utáni sorfordulóit.

A kötet ára 3800 Ft. Kiadói kedvezménnyel megvásárolható közvetlenül a kiadótól, az MTA BTK Történettudományi Intézetben (Bp. 1014 Úri u. 53., I. emelet 57., munkanapokon 9.00–16.00 óráig) vagy megrendelhető a e-mail címen, illetve a 224–6700/624, 626-os telefonszámon. A kötetet a kiadón kívül a partnereinknél vásárolhatja meg.