A prágai Károly Egyetem, valamint az Osztrák és a Cseh Tudományos Akadémia 2015. március 26–28-án Prágában nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Prag – Residenz des Habsburgers Ferdinand I. 1526–1564 címmel. A Közép-Európa történetében meghatározó szerepet játszó Habsburg-uralkodó életéről és tevékenységéről cseh, francia, holland, magyar, német és osztrák történészek, művészettörténészek és régészek osztották meg egymással új kutatási eredményeiket. A tanácskozáson a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpon Történettudományi Intézetében működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportot annak vezetője, Pálffy Géza képviselte, aki a prágai várról rendezett egyik szekció moderátora is volt. A konferencia programja itt tölthető le.

A Lendület Kutatócsoport vezetője olyan neves szakemberek sorában szerepelhetett, mint a nyitóelőadást tartó Alfred Kohler, Ferdinánd császár és király egyik legújabb biográfusa vagy Václav Bůžek, a cseh kora újkor-kutatás egyik vezető személyisége. A Prága szívében fekvő, gyönyörű Clam-Gallas palotában tartott, nagyon jó hangulatú konferencián Pálffy Géza referátumában (Heraldische Repräsentation der Jagiellonen und der Habsburger: Die Wappen des königlichen Oratoriums im St. Veits-Dom und die höfischen Feste Ferdinands I. in Wien, Pressburg und Prag im mitteleuropäischen Kontext) egy közép-európai szempontból is figyelemre méltó, interdiszciplináris kutatási újdonsággal örvendeztette meg a hallgatóságot. A nagyon pozitív fogadtatást kapott előadás a Lendület-projekt keretében a Magyar Korona országainak címereiről végzett új kutatások alapján a prágai Szent Vitus-templom egyik legkiemelkedőbb emléke, a nevezetes Királyi oratórium magyar–cseh címersorát datálta újra és helyezte új összefüggésrendszerbe.

Miként a magyar történész előadása bizonyította, az eddigi cseh vélekedésekkel ellentétben a II. Ulászló magyar–cseh király által a Szent Vitus-templomban épített Királyi oratórium címersorának elkészítésére – az azon szereplő címerek, elsősorban a bosnyák történetének ismeretében – biztosan nem az 1490-es évek első felében került sor. A nemzetközi és magyar összefüggések arra utalnak, hogy ez feltehetően az 1510–1520-as esztendőkben, valószínűleg II. Lajos király és felesége 1522–1523. évi csehországi tartózkodása idején, esetleg Habsburg Mária királyné 1522. június 6-án itt tartott koronázás kapcsán valósult meg. A kardot tartó kezet ábrázoló bosnyák címer emellett azt is bizonyítja, hogy a Jagellók prágai uralkodói reprezentációjában nem a budai vagy a prágai udvarhoz, hanem a Habsburg I. Miksa császár innsbrucki udvarához köthető heraldikai reprezentációból vették át a magyar vonatkozású címereket. Mindezeken túl Pálffy Géza még azt is felvetette, hogy a napjainkban a balusztrádon látható Felső-Lausitz-címer csak a 19. század végi hibás restaurálás során került a hozzá sokban hasonló, a dalmát és bosnyák közé valóban illő sakkozott horvát címer helyére. A Habsburg-címerreprezentáció I. Miksa császár erőteljes címerpropagandájának köszönhetően tehát már akkor jelen volt a Szent Vitus-templomban, amikor egy Magyar- és Csehországot magába foglaló közép-európai monarchiáról a 16. század elején a Habsburg-dinasztia tagjai még csupán álmodoztak. S amit azután az 1526 utáni évtizedekben az az I. Ferdinánd valósított meg, akinek a prágai temetésén 1565 augusztusában felvonultatott zászlókon már a Magyar és a Cseh Korona már csaknem minden országának és tartományának címere szerepelt.