2025. december 4-én tartotta meg A Magyar Királyságot kormányzó világi elit a mohácsi csata utáni két évszázadban című székfoglaló előadását Pálffy Géza, az MTA levelező tagja, kutatóintézetünk tudományos tanácsadója, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében.
Történetírásunk ez ideig átfogó jelleggel kevéssé vizsgálta a Magyar Királyságot kormányzó világi elitet a mohácsi csata utáni két évszázadban. Az előadás ezt az adósságot kívánta egy új modell segítségével pótolni. Pálffy Géza mindenekelőtt arra kereste a választ, mely magyar és horvát arisztokraták alkották a török hódítás miatt megfogyatkozott Magyar Királyságot irányító világi elitet az 1526. évi mohácsi csata és az 1711. évi szatmári béke közötti időszakban, amikor a magyar állam trónján végig a Habsburg-dinasztia tagjai ültek.
Fotók: Szigeti Tamás/MTA
A székfoglaló külön figyelmet szentelt az élbolyba tartozó legkiemelkedőbb famíliáknak, illetve annak, hogy sikereik mennyiben álltak összefüggésben az ország középkorhoz képest merőben új irányítási struktúrájával, jelesül két fővárosból, Pozsonyból és Bécsből való kormányzásával. Emellett azt is feltárta, hogy a horvát–szlavón területekről felkapaszkodó Draskovics, Erdődy és Zrínyi családok közül két évszázad alatt miért az Erdődyek lettek a magyar–horvát állam irányításában a legsikeresebbek, sőt kelhettek versenyre több nádort adó rokonaikkal, az arisztokráciába újonnan berobbant Esterházyakkal és Pálffyakkal. Ezt követően az előadó az utóbbi famíliák országirányító oszlopait kisebb „esettanulmányokban” mutatta be. Legvégül azt tette mérlegre, hogy a Habsburgokkal kiegyezések sorát kötő, országkormányzó nagyurak milyen szerepet töltöttek be a Szent István-i magyar állam kora újkori históriájában.
Az előadás elérhető a Magyar Tudományos Akadémia YouTube-csatornáján:
