Az Országgyűlés 2019. decemberi döntése alapján 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán október elején nyílt Zrínyi-kiállítás kapcsán kérdezte a gondola.hu hírportál intézetünk tudományos tanácsadóját, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjét, Pálffy Gézát az emlékévről és a 400 éve született magyar–horvát nagyúrra vonatkozó újabb kutatásokról. A 2020. november 6-án megjelent riport itt olvasható.

Kollégánk interjúja – miként január elején az mta.hu-n megjelent tanulmánya is – az elmúlt évtizedek friss kutatásai alapján árnyalja és részben újraértékeli a politikus, katona és költő-író Zrínyi Miklósról (1620–1664) kialakult korábbi képünket. Zárógondolatai remélhetőleg a szélesebb közönség számára is megfontolásul szolgálnak, hiszen „Zrínyi nemcsak a magyar és a horvát haza, hanem egyúttal még Közép-Európa közös hőse is. Ő különféle identitásainak, tisztségeinek, házasságainak és birtokainak köszönhetően egyszerre volt igen meghatározó és elismert tagja a Magyar és a Horvát Királyság, valamint a közép-európai Habsburg Monarchia politikai–katonai–főnemesi elitjének. Ezért joggal lehet rá büszke a 21. század elején is minden magyar és horvát, sőt osztrák és közép-európai állampolgár, minden szigetvári, zágrábi vagy csáktornyai lokálpatrióta. S éppen emiatt vizsgálhatják a jövőben is egyszerre magyar, horvát, osztrák, olasz és más nemzetiségű történészek, hadtudósok, irodalmárok, művészettörténészek és egyéb diszciplínák művelői. A 400 éve született Zrínyi Miklós ugyanis összeköt, nem pedig szétválaszt. Határok fölött összeköthet napjainkban is országokat, nemzeteket, politikusokat, tudósokat és hétköznapi embereket. Joggal közös hősünk tehát, ami a Kárpát-medencében csaknem valódi ritkaság.”