A világon jelenleg egyetlen példányban ismert, az 1681 végi soproni királyné-koronázásról tudósító nyomtatvány került 2020 januárjában az Országos Széchényi Könyvtárba. A különleges röplap kapcsán kérdezte a 24.hu hírportál Intézetünk tudományos tanácsadóját és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjét, Pálffy Gézát, a magyar királynék koronázásának szokásairól és az 1681. decemberi eseményről. Bihari Dániel írása itt olvasható.

Az interjú 2020. február 1-jén a portálon órákon át vezető hírként szerepelt. Ebben Pálffy Géza a "Lendület"-projekt keretében a soproni uralkodókoronázásokról (1622, 1625, 1681) 2014-ben kiadott kismonográfiájában, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója, Monok István tiszteletére 2016-ban megjelent ünnepi kötetben közzétett tanulmánya legfontosabb eredményeit összegezte a szélesebb nagyközönség számára. Így részletesen szóba kerültek a bécsi udvar és a magyar rendek újabb kiegyezését „megkoronázó” királyné-koronázás korábban kevéssé ismert kulisszatitkai is: a magyar főpapok vitája a ceremónián betöltendő feladataikról, a Szent Koronával történő nevezetes vállérintés elvégézésnek körülményei (ami azt jelképezte, hogy királyné osztozik férjével az uralkodás és az ország kormányzásának terhében), valamint a Pozsonyban őrzött magyar felségjelvény Sopronba szállítása. A nemzeti könyvtárba került, német nyelvű dokumentum megerősíti és kiegészíti eddigi ismereteinket: a Szent Korona 1681. december 5-én díszes kísérettel érkezett meg a magyar fővárosból a nyugat-dunántúli szabad királyi városba (erről 13 pontban számol be), majd az említett viták és gondos előkészületek után négy nap múlva, december 9-én, Szűz Mária szeplőtelen fogantatása ünnepének másnapján, tartották meg Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királyné koronázását, amelyről a röplap 26 pontban az eseményeket követően igen gyorsan, még 1681-ben tudósított.