Az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport (2019–2025) projektzáró találkozójára 2025. október 7-én került sor az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tanácstermében.
Az esemény alkalmából a kutatócsoport vezetője, Horváth Gergely Krisztián, beszámolt a 2019. július 1-jén indult kutatás eredményeiről.
A Lendület-projektek esetében megszokott ötéves futamidőhöz képest a kutatási időszakot azért volt szükséges egy évvel meghosszabbítani, hogy az elkészült kötetek kéziratait meg is tudják jelentetni. A kutatócsoport 16 fővel alakult meg, majd 2021–2022-ben további 13 kutató csatlakozott hozzá.
A projekt keretében, interdiszciplináris módszerekkel dolgozó munkacsoportok összehangolt munkájával igyekeztek fényt deríteni azokra a hosszú lefolyású történelmi folyamatokra, amelyek a Kárpát-medencei vidéki társadalom jelenlegi, jellegzetes mintázatainak kialakulásához vezettek. Kutatásuk időhatárai 1767 és 2017 között húzódnak, az úrbérrendezés megindulásától a jelenig tartó két és fél évszázadot átfogva.
Vizsgálataikban hangsúlyosan olyan fontosnak vélt, de mindeddig nem feltárt jelenségekre és összefüggésekre koncentráltak, amelyek révén választ kaphatunk a vidéki társadalom életét napjainkig meghatározó strukturális hatóerők jellegére és súlyára (mentális struktúrák, a nagybirtok szerepe, a területi egyenlőtlenségek különbségeinek összefüggései, természetföldrajzi adottságok).
A kutatócsoport három nagyobb pillér mentén az alábbi hét területen kezdte meg munkáját:
- a nagybirtok társadalomformáló szerepe;
- a nagybirtok historiográfiája;
- a jobbágyfelszabadítás végrehajtása;
- az elitek vidéképe;
- a paraszti egodokumentumok feltárása;
- a történeti területi egyenlőtlenségek mintázatainak vizsgálata;
- Burgenland és Nyugat-Magyarország összehasonlítása.
Áttekintésében Horváth Gergely Krisztián az elért eredmények mellett kitért a további feladatokra is. Az eredmények közül a legfontosabbnak a vidék társadalomtörténete mint interdiszciplináris kutatási program emancipálását, valamint az MTA támogatásával elindult A vidék vonzásában / Gaudentes rure Camenae könyvsorozatot tartotta. Utóbbi sorozatban a Lendület-projekt keretében 11 kötetük jelent meg, emellett számos további könyvet és tanulmányt publikáltak magyar és idegen nyelven.
Nemzetközi szinten is számon tartott immár a Demeter Gábor nevével fémjelzett, a történeti Magyarország, illetve a Kárpát-medence 18–20. századi társadalmi-gazdasági változásait tükröző, hozzávetőleg 10 millió – javarészt községsoros – adatot tartalmazó adatbázisuk, valamint az ezen alapuló elemzéseik. Ennek köszönhetően a 18. század közepére és utolsó harmadára olyan alapvető változókról áll rendelkezésre országos horizontú, községsoros adatsor, mint a népesség száma, beszélt nyelv(ek), felekezetek, földek kiterjedése, minősége és jövedelmezősége, a fizetett adó mennyisége, ipari jövedelmek, a települések rendi kategóriák szerinti társadalmi rétegződése, piackörzetek stb. Mindez lehetővé tette a 18. századi Magyarország területi egyenlőtlenségeinek első kvantitatív elemzését.
Horváth Gergely Krisztián kiemelte Gyenge Brigitta, Radicsné Andrásfalvy Csenge Zsuzsanna és Vajda Zsófia adatrögzítők szerepét, akik munkája és személye a háttérben maradt, de közreműködésük nélkül a projektet nem lehetett volna sikerre vinni.
Ezen túl szólt azokról a területekről is, ahol kutatásaikat csak a következő években tudják lezárni. Ilyen az úrbéri kilenc pontra adott válaszok, a nagybirtokokon a képzett gazdatisztek alkalmazása nyomán végbement professzionalizáció, valamint a jobbágyfelszabadítás végrehajtásának és következményeinek vizsgálata.
A kutatócsoport a munka során összekovácsolódott, ezért 2025 májusában eldöntötték, hogy a továbbiakban is folytatják az együttműködést, és a kutatócsoport MTMT-affiliációját is fenntartják.
A projekt eredményes befejezéséhez nagyban hozzájárult, hogy mind a HTK (BTK) Projektkoordinációs Osztálya, mind az MTA Pályázati Főosztálya maximális segítőkészséggel állt minden felmerülő kérdéshez. Horváth Gergely Krisztián ennek kapcsán külön is megköszönte Füriné Szekeres Nóra, Bodor Mónika, Murányi Eszter, valamint Kozsík Diana és Sárpátki Árvácska segítségét.
A Történettudományi Kutatóintézet berkein belül Hézser Judit, Kovács Márta, Lakatos Judit, Adamecz Szilvia, Bognár Szabina és Szőts-Rajkó Kinga biztosították azt a nyugodt hátországot, amely elengedhetetlen volt a projekt sikeres adminisztrálásához és befejezéséhez. Áttekintésében az előadó a kiadó valamennyi munkatársát is név szerint és hálás szívvel említette, mert az évek során mindegyikük – az íróasztalok sorrendjében haladva: Kovács Éva, Ördög Virág, Horváth Imre, Csák Lilla, Kocsis Gabriella, Demeter Gitta, Zsigmondné Balázs Ildikó, Podhorányi Zsolt, Nagy Béla, Fauszt Klára, Hudecz Andrea, Bardi Erzsébet és Detre András – intenzíven és pótolhatatlan módon járult hozzá a projekt vállalásainak teljesüléséhez.
