Nagy Kornél, intézetünk tudományos főmunkatársa előadást tartott Tokaj-Hegyalja bortermő vidékének történetéről 2023. szeptember 15. és 17. között megrendezett Kerekdomb Kulturális Fesztiválon a tállyai Tájoló Tradíció & Innováció Alapítvány meghívására.

A dűlőtúrával egybekötött programon Nagy Kornél Tállya, Tokaj-Hegyalja bortermő mezővárosa, illetve három, Tállya határában lévő történeti szőlőhegy (a Bányász, a Görbe és Kerekdomb) múltjáról beszélt.

Tállya (régiesen írva Thallia) Tokaj-Hegyalja kiemelkedő múltú településeként ismert, amelyet újlatin és német nyelvű vendégnépek alapítottak. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően már a középkortól kezdve híres bortermő helyként tartották számon. A település jelentős szerepet játszott a borvidék felemelkedésében a 15. század utolsó harmadában. Hozzájárul ehhez az is, hogy a község határában kőből épült vár állt, így uradalmi központtá is vált. Tállya múltjában ugyancsak meghatározó tényező volt, hogy a középkortól kezdve egészen a jelenkorig a királyi udvar mellett a világi és az egyházi elitnek is jelentős szőlőbirtokai voltak itt. Tállya határban rendelkeztek szőlőkkel olyan történelmi családok, mint az Alaghy, az Andrássy, a Bercsényi, az Erdődy, az Esterházy, a Rákóczi, a Serédy, a Szirmay, a Thököly vagy a Vay. Továbbá jelentős birtokai voltak itt még Bakócz Tamás és Szatmári György esztergomi érsekeknek is.

A mai Tokaj-hegyaljai település felemelkedésében ugyancsak nélkülözhetetlen szerepet játszott az is, hogy a 15. század második felében birtokosként jelent meg itt Bártfa és Kassa önkormányzata és módos polgársága. Az 1460-as évektől kezdve Tállya határban nagy szőlőbirtokokat vásároltak fel, és tevékenységüknek köszönhetően olyan szőlőhegyeket műveltek, mint a Bányász, Fövenyes, a Hasznos, a Hegyes, a Hetény, a Kővágó, a Nyerges, a Tökösmál, vagy a Palota, amelyeket kiemelkedő szőlőtermőhelyként tartanak számon a mai napig.