Vakvágány. A pártállam a vidék ellen a hosszú ötvenes években, 1948–1963 (A „szocializmus alapjainak lerakása” II.) címmel az MTA BTK–NEB Vidéktörténeti Témacsoport konferenciát rendez 2017. október 10-én a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont tanácstermében (Bp. 1097 Tóth Kálmán u. 4., V. em.). A meghívó itt olvasható.
Intézetünk igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Fodor Pál és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, Ács Pál szerkesztésében, Identity and Culture in Ottoman Hungary címmel többszerzős kötet jelent meg Berlinben, a Klaus Schwarz Verlag gondozásában. A könyv a hódoltság történetéről és kultúrájáról szóló tanulmányok gyűjteménye, amely kiegyensúlyozott és reális képet nyújt a hódoltságbeli népek egymás mellett éléséről és egymásra utaltságáról.
Az Indiana University Tetmajer Bizottsága pályázatot hirdet magyar nyelvű könyvek és kéziratok angol nyelvre fordítására. Pályázni a 20. századi magyar történelemmel foglalkozó könyvvel vagy kézirattal lehet (olyan munkák, amelyek a 19. század végétől foglalkoznak témájukkal, még pályázhatnak). A fordítót a Tetmajer Bizottság jelöli ki. A pályázat benyújtásának határideje 2017. november 30. Legfeljebb két mű kap támogatást a 2018. évre A kéziratokat a pályázók egy 10-12 oldalas angol nyelvű szinposzissal és angol nyelvű tartalomjegyzékkel Borhi László számára küldjék meg az alábbi e-mail-címre: . Jelentős angolszász kiadó szándéknyilatkozatát, ha van ilyen, szintén mellékelni kell. Az el nem fogadott kéziratokat törlik, a nyertesek értesítést kapnak.
Az Arany János születésének 200. évfordulóján, 2017. március 2-án indult hivatalos emlékév keretében kutatóink részvételével tanulmánykötet jelent meg az Universitas Kiadó gondozásában „Hazám tudósi könyvet nagy nevének!” Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai címmel. A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködése jóvoltából jelenhetett meg. A kötetet intézetünk tudományos főmunkatársa, Cieger András szerkesztette, és mások mellett az MTA BTK intézeti hálózatának hat munkatársa írt tanulmányt erre az ünnepi alkalomra. A kötet tartalomjegyzéke és előszava itt olvasható.
Az 5. Orosz–Magyar Uráli Régészeti expedíció 2017. július 4-én kezdődött meg, a tudományos kutatás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport együttműködésével valósult meg. Az idei expedíció alapvetően a nyugat-szibériai őshaza és a magyar őstörténet szibériai hátterének megismerését, vizsgálatát tűzte ki célul. További részletek itt olvashatóak.
A Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen 2013 óta zajlik az a kutatás, amelynek célja, hogy Szulejmán szultán halálának helyét meghatározza, az ott emelt türbe és a környező épületek maradványait megtalálja. A Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, intézetünk igazgatója és Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense által vezetett kutatócsoport munkája nyomán világossá vált, hogy oszmán zarándokváros vette körül a síremléket. Szeptemberben a derviskolostort tárják fel. További részletek a Múlt-koron olvashatóak itt.
Elkészült a Harrassowitz Verlag kiadásában megjelenő Archivum Ottomanicum című folyóirat önálló honlapja. A berlini Freie Universität oktatója, Barbara Kellner-Heinkele mellett intézetünk igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója tölti be a főszerkesztői posztot. Az angol nyelvű honlap, amely itt érhető el, intézetünk munkatársai, Horváth Imre, Égető Attila és Katona Csaba munkája.
Nemrég Budapesten járt Robert Kostro, a most épülő Lengyel Történeti Múzeum (Muzeum Historii Polski) igazgatója, akivel Mitrovits Miklós, intézetünk tudományos munkatársa készített interjút a lengyel történelemről, emlékezetpolitikáról, a lengyel történelmet övező nemzetközi vitákról, a lengyel állam újjászületésének közelgő centenáriumáról és az épülő új múzeumról. A teljes interjú, amely olvasható megjelent az Élet és Irodalom 2017. július 14-i számában.
32. oldal / 34