Intézetünk tudományos főmunkatársa, Tóth Gergely 2024. november 19-én előadást tartott az Eötvös Kollégium Történész Műhelyében, Az életrajzírás buktatói és lehetőségei: módszertani kérdések és új eredmények Bél Mátyás (1684‒1749) modern biográfiájának elkészítése kapcsán címmel.
Előadásában elsőként azt mutatta be, hogy milyen elméleti és módszertani megközelítések jöhetnek szóba egy életrajz megírásakor, illetve azt is, hogy ezek miként alkalmazhatók Bél Mátyás, a jeles 18. századi történész-polihisztor életpályájának rekonstrukciójára. Ezt követően azokat a forrásokat, illetve ego-dokumentumokat tekintette át, amelyeket a Bél-biográfia megírásához felhasznál. E forrástípusok például az önéletrajzi jellegű szövegek, a levelezés, az emlékkönyv (Album amicorum), a tanári működés dokumentumai (tanulmányi naplók, tanári értekezletek jegyzőkönyvei), hivatalos iratok, kortárs visszaemlékezések Bélről, illetve a „párhuzamos (ön)életrajzok”. A felsorolt kútfőknek a korszakban jellemző sajátosságaira bővebben is kitért, mivel ezek alapvetően meghatározzák a biográfus lehetőségeit is.
Végezetül Tóth Gergely ismertette azt a néhány fontosabb eredményt, amelyet eddigi kutatásai során sikerült elérnie. Kitért egyebek mellett Bél önéletrajzaira, s az abban felfedezhető „énformálásra” (self-fashioning), valamint a tudós ellen lefolytatott, mindeddig ismeretlen pietistaellenes vizsgálatra (1711), illetve a levelezésében tetten érhető, önéletrajzából kimaradt mozzanatokra, mint például a protestáns rendekkel közösen folytatott egyházpolitikai lobbitevékenysége. Előadása végén rámutatott: az új eredményekből egy pontosabb, összetettebb, ugyanakkor ellentmondásosabb életút látszik kibontakozni, amely talán kevésbé tekinthető majd „sikertörténetnek”, mint ahogy eddig ábrázolták, de valóságosabb képet mutat majd Bél Mátyásról.
