A Magyar Tudományos Akadémia épülete a magyar tudomány szimbólumává vált sokunk számára. Kérdés azonban, hogy ismerjük-e a történetét. Tudjuk, hogy valójában kik és hogyan hívták életre 200 évvel ezelőtt a magyar tudós testületet? Miként formálódott át az Akadémia szerepe és helye a magyar társadalomban és a tudományban az elmúlt kétszáz év folyamán? Milyen válaszokat adott az Akadémia a történelmi fordulópontokon?
Ezekre a kérdésekre keresik a választ a Glossza podcast 45. epizódjának vendégei, Hay Diana, az Akadémiai Levéltár igazgatója, aki több évtizede foglalkozik az akadémiai levéltár anyagának gondozásával és kutatásával, emellett a akadémikus nőkről szóló kötet szerkesztője, továbbá Fónagy Zoltán, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Széchenyi István életének és munkásságának kutatója, az Akadémia mecénásairól szóló, jelenleg készülő könyv fejezetének egyik szerzője.
A Magyar Tudományos Akadémia a következő évben, 2025-ben lesz kétszáz éves, de az évforduló előkészületei már megkezdődtek. Az intézmény alapítási dátumának 1825. november 3-át tekintjük, amikor Széchenyi István felajánlást tett egy tudós társaság létrehozására. Bár hivatalos irat nem készült az eseményről, több jelenlévő erről számolt be naplójában, illetve levélben. A beszédet legrészletesebben megörökítő levél szerint Széchenyi a következőket mondta:
„Én ugyan Nagy nem vagyok, de vagyonos ember vagyok, azért nemzeti nyelvemnek gyarapítására egy egész esztendei jövedelmemet ajánlom úgy, hogy ennek a kívánt célra való fordítása és elrendelése mindenkor az országgyűléstől függjön.”
A tudós testület életre hívása szorosan összekapcsolódott Magyarország modernizációjával, a modern nemzeti közösség megteremtésével. Az Akadémia megalapítása egyszerre vált következményévé és motorjává a modernizációs és nemzetépítési törekvéseknek, még akkor is, ha létrehozása az európai akadémiák sorában megkésettnek tekinthető. Annyiban viszont mindenképp különleges a Magyar Tudományos Akadémia, hogy nem uralkodói alapítás eredményeként, hanem társadalmi kezdeményezésre, közadakozásból jött létre. Hogy az eredetileg a nyelvművelés céljára életre hívott Akadémia hogyan emancipálódott, miként veszítette el függetlenségét 1949-ben, majd a rendszerváltás után hogyan tudta visszaszerezni autonómiáját, a Glossza negyvenötödik adásából kiderül.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
Az adás meghallgatható a Spotifyon és az Anchoron, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.
