A Trianon után: gondoljuk újra a Horthy-kort! videósorozatban megjelent Bartha Ákos, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa Az 1918-19-es összeomlás és a fajvédők című dokumentumfilmje.


Hogyan alakult ki a Horthy-kori szélsőjobboldal? Kik tartoztak hozzá, milyen hazai és nemzetközi hatások formálták ezeknek a pártoknak, néha titkos szervezeteknek és vezető személyiségeiknek a világképét? Hogyan kapcsolódtak a hatalom birtokosaihoz az országban, mekkora volt a befolyásuk? Ezekre a komplex kérdésekre, ma már jól láthatóan, nem tudunk rövid válaszokat adni. Az a hagyományos történet, amelyben a náci Németország szövetségesei, hazai, magyarországi politikai szövetségesei játszották a „gonosz” szerepét, míg a nácikkal szembeszálló mindenféle hazai platform, párt, irányzat inkább pozitív elbírálást kapott, ma már idejétmúltnak számít. Ennek (egyik) alapja az a felismerés, hogy a hazai szélsőjobboldal jelentős része valójában szembefordult a német nemzetiszocializmussal, ez azonban nem jelentette feltétlenül a demokratikus eszmék felé való közeledésüket. Ugyanúgy megmaradhattak antiszemita, parancsuralmi és egyéb ideológiai jegyeik, azonban a német nagyhatalmi közelséget fenyegetésként értékelték, és ennek megfelelően szembefordultak vele.

A fentiek is mutatják, hogy a Horthy-kori szélsőjobboldal történetében van mit árnyaltan újraírni, újragondolni, és nagyon kevesen tettek ezen a területen többet, mint az e heti epizód szerzője, Bartha Ákos. Bartha Ákos munkássága a különböző magyar radikális jobboldali irányzatoknak egyre szélesebb részét dolgozza fel. Megírta Bajcsy-Zsilinszky Endre nagyszabású életrajzát, írt Budapest 1944–45-ös ostromának időszakáról, a radikális jobboldal antináci tevékenységéről, és legújabban Rátz Kálmán, egy sok szélsőjobboldali csoportot megjárt, igazi „radikális veterán” pályafutását mutatta be külön kismonográfiában. Így aztán kevesen alkalmasabbak nála arra, hogy bemutassák ezt az éppen nagyon is átalakulóban lévő területet, a hazai szélsőjobb történetét, amelynek kérdései sokszorosan összefonódnak a Horthy-kor egészéről kialakított képünkkel.

A film elérhető az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának YouTube-csatornáján.