Egy magyar nemzeti szocialista. Rátz Kálmán tündöklése és bukása címmel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága gondozásában jelent meg Bartha Ákos új monográfiája.
Intézetünk tudományos főmunkatársa kiterjedt sajtóelemzés és a mérvadó szakirodalom feldolgozása mellett elsősorban magyar, német, osztrák, svájci és izraeli források segítségével tárta fel a 20. századi magyar történelem egyik rejtélyes alakjának, Rátz Kálmánnak az élettörténetét. A kötetet a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be 2025. október 3-án, amelyről a beszámló az Újkor.hu oldalán olvasható.
Bartha Ákos és Máthé Áron az Egy magyar nemzeti szocialista. Rátz Kálmán tündöklése és bukása című kötet bemutatóján. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár
A komáromi születésű Rátz Kálmán az első világháború során megjárta az orosz hadifogságot, ahonnan sikeresen megszökött. 1919 februárjában ellenforradalmárként tartóztatták le Budapesten, s a kommün végéig nem is bocsátották szabadon. Ezt követően volt különítményesvezér, majd levéltáros, az 1930-as évek elején pedig ő inspirálta József Attila hírhedt, „A nemzeti szocializmus” kezdetű kéziratát, miközben úgy lett Gömbös Gyula miniszterelnök bennfentese, hogy közben az illegális kommunista pártot de facto vezető Madzsar József asztaltársaságának tagjai között is számontartották. Megfordult a kormánypártban, később a nyilasok soraiban tűnt fel, majd megalapította saját „nemzeti szocialista” pártját, amely a szélsőjobboldalról indulva néhány éven belül a legmarkánsabban baloldali legális politikai alakulattá lépett elő Magyarországon.
Fotó: Szőts Zoltán Oszkár
Rátz 1948-ban külföldre menekült és Svájcban telepedett le. Itt érte a halál 1951-ben. Bartha elemzésében annak járt utána, hogy ki volt ez az intrikus hajlamú nyugalmazott huszárőrnagy, aki a második világháború tetőpontján a legmerészebb háborúellenes beszédeket tartotta a magyar parlamentben, és akiről később az a hír is járta, hogy a „Horthy-rendszer legügyesebb és legveszedelmesebb különleges ügynökeként” tevékenykedett.
