Bevándorlás, integráció és antiszemitizmus – A galíciai zsidó bevándorlás és annak mítosza, 1735–1939 címmel megjelent Konrád Miklós, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa kötete a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések sorozatban.


A vád szerint elmagyarosodni nem hajlandó vagy arra képtelen, ellenben a helyi lakosság kárára tisztességtelenül meggazdagodó, végső soron uralomra törő galíciai zsidó bevándorló rémképe a magyarországi zsidók szerencsétlenségére egyenjogúsításuk gondolatának felmerülésétől az emancipáció korát lezáró zsidótörvényekig végigkísérte történetüket.

Konrad B1

A tömeges bevándorlás, amit a reformkorban a zsidóság jogkiterjesztésé­nek egyik akadályaként emlegettek, egy évszázaddal később jogfosztásuk egyik igazolásává vált. A két időszak között volt azonban egy alapvető különbség. A keleti zsidó betelepedés az 1860-as évek végére elapadt. Az országot elárasztó „galíciánerek” inváziójáról szóló, dualizmus és Horthy-kori diskurzus sajátossága, hogy amiről szólt és amitől tartott, az nem léte­zett. Az 1867 utáni tömeges zsidó bevándorlás mítoszának elemzése a meggyőződéses antiszemitákon túlmenően párat­lan lehetőséget nyújt a többségi társadalom zsidókkal szembe­ni ellenérzései és félelmei alakulásának a vizsgálatára, vala­mint az integrálódni vágyó magyar zsidó polgárság identitás­beli dilemmáinak nyomon követésére.

A kötet címnegyede, tartalomjegyzéke és bevezetője itt olvasható.

A kiadvány megvásárolható a Penna Bölcsész Könyvesboltban és terjesztőinknél.