A Trianon után: gondoljuk újra a Horthy-kort! projekt videósorozatának új epizódjában Koloh Gábor, intézetünk tudományos munkatársa a 20. század első felének demográfiai válságait és az azokra adott társadalmi, politikai válaszokat vizsgálja.
A modern európai társadalmakban egyre kevesebb gyerek születik. Ez a 19. századi felismerés időről időre – sokszor komoly válságok és elvesztett háborúk után – a kisebb és nagyobb európai társadalmakban egyaránt rémületet kiváltva vált a közbeszéd kiemelt témájává. A franciák attól féltek, hogy nem lesz elég fiatal katona a németekkel szembeszállni, a németek az orosz társadalomtól tartottak, és így tovább. Magyarországon – érthető módon – az első világháború és a trianoni határok felerősítették a már 1914 előtt jelentkező hangokat, akik a magyarság csökkenő szaporulatáról értekeztek. Ennek eredménye volt a Horthy-kori Magyarország natalista fordulata, amely a gyermekpropaganda mellett nagyban hozzájárult olyan területek fejlesztéséhez is, mint például a terhes- és gyermekgondozás, vagy akár az egészségügy általában.
Koloh Gábor előadása rámutat a demográfiai átmenet dinamikájára, az európai és a specifikusan magyar jellemzőkre, de elemzi a kormányzat reakcióit és a társadalmi hangulat változásait is a demográfiával kapcsolatos kérdésekben. Személyében az újabb magyar történészgeneráció kiválóan felkészült, a kvantitatív és kvalitatív társadalomtörténetben egyaránt otthonosan mozgó képviselője számol be szűkebb kutatási témáihoz – így az egyke és a natalizmus jelenségeihez – szorosan kapcsolódó terület, a demográfiai trendek és a népességpolitika alakulásáról a Horthy-korban.
Az adás megtekinthető a HUN-REN BTK YouTube-csatonáján:
