2024. május 13-án Edgard Pérez Alván, a Perui Köztársaság magyarországi nagykövete meglátogatta a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjteményt. A program szervezésében Martí Tibor, intézetünk tudományos munkatársa is közreműködött tolmácsként. 


Edgard Pérez Alván nagykövet (középen) Zágorhidi Czigány Balázzsal és Martí Tiborral Vasvár főterén.
Fotó: Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény

Edgard Pérez Alván nagykövetet és Beto Wong Gálvez kulturális és kereskedelmi szakdiplomatát Vasváron Tóth Balázs polgármester, Zágorhidi Czigány Balázs, a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény vezetője és Martí Tibor, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársa, a spanyol nyelvű kultúrák kutatója fogadta.

Rövid városi séta és a plébániatemplom bemutatása után megtekintették a városi múzeumot és a rendtörténeti gyűjtemény kiállításait, köztük a Domonkos Galériát, ahol Limai Szent Róza képe is látható. A 17–18. század fordulóján készült festmény a soproni domonkos kolostorból került Vasvárra, ahol gondos restaurálás után állították ki. Eredetéről nem sokat tudni, feltehetően egykor egy domonkos szenteket ábrázoló sorozat része lehetett.

 vasvar limai szent roza 02 2048x1538Edgard Pérez Alván nagykövet (szemből jobbra) és Beto Wong Gálvez titkár Limai Szent Róza képével.
Fotó: Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény

Szent Róza a 16–17. század fordulóján élt Peru fővárosában, Limában. Eredeti neve Izabel volt, szépsége miatt kezdték Rózának nevezni, de később ez lett a szerzetesi neve is. Bár szülei férjhez akarták adni, mindent megtett, hogy ezt elkerülje (levágta haját, bőrét pedig elcsúfította) és életét kizárólag Istennek szentelhesse. Házuk kertjében elvonultan élt, sokat imádkozott, elmélkedett és vezekelt. Mivel nagy példaképe a domonkos harmadrendi Sienai Szent Katalin volt, maga is ebbe a világi közösségbe lépett be, de sokat tett egy apácakolostor alapítása érdekében, ami azonban már csak halála után valósulhatott meg. Kézimunkából és kertészkedésből származó jövedelmével támogatta családját és a szegényeket, de a betegek és a haldoklók ápolásában is részt vett. Súlyos betegségben, fiatalon hunyt el 1617-ben, és már 1671-ben szentté avatták – így ő lett az amerikai kontinens első hivatalos szentje, s mint ilyen, Peru és általában Dél-Amerika védőszentje.

Az eseményről Zágorhidi Czigány Balázs beszámolója a magyarországi domonkosok honlapján olvasható.

A látogatásról a Vas Vármegyei Hírportál cikke itt elérhető.