A Trianon után: gondoljuk újra a Horthy-kort! videósorozat legújabb részében Pogány Ágnes beszél arról, hogg mennyire volt fejlett a Horthy-kori Magyarország, fejlődött-e a gazdaság a két világháború között.
Ezekről a kérdésekről talán kevésbé szenvedélyes viták folynak, mint a politikai rendszer jellegéről, de hasonlóan ellentétes véleményekkel találkozhatunk.
Pogány Ágnes – elsősorban a pénzügyi kérdések felől közelítve – évtizedek óta foglalkozik a Horthy-kori magyar gazdaság teljesítményével. A beszélgetésből kiderül, hogy Magyarország régiós összehasonlításban viszonylag fejlett, de semmiképpen sem vezető államként lépett a huszadik századba, és összességében megőrizte pozícióit a század első felében. A nagy válságok ugyanis más országokat is sújtottak: például Csehszlovákia hiába szárnyalt a húszas években, a harmincas évek magyarnál is nagyobb és főleg hosszabb visszaesése miatt összességében nem teljesített jobban Magyarországnál. A nagy krízisek, a háború utáni hiperinfláció és a harmincas évek elejének világválsága következtében azonban jelentős gazdasági ugrásról sem lehetett beszélni. Zajlott ugyan a szerkezetváltás az iparban – bár ennek ára is volt, például az európai szinten vezető malomipar megszűnése –, de a nagy gazdasági világválság hatásait végül csak az állami kiadások és a védelmi büdzsé jelentős növelésével sikerült enyhíteni, ahogy számos más országban is.
A Horthy-korszak gazdasági szempontból vizsgálva is összetett, nehezen summázható időszak; tőmondatokban nehéz értékelni a korszak elitjeinek teljesítményét – de éppen ezért érdekes terület azok számára, akiket foglalkoztat a történelem összetettsége és a magyar múlt kérdéseinek árnyalt feltárása.
A videó elérhető a YouTube-on:
