Széchenyi István leveleinek kritikai kiadását tartalmazó adatbázist jelentet meg egy új honlapon – szechenyilevelezes.abtk.hu – a BTK Történettudományi Intézet. A levelezés teljességre törekvő modern kiadása Fónagy Zoltán és Czinege Szilvia közreműködésével készül, és felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára.
Széchenyi hatalmas irathagyatékának jelentős részét teszi ki levelezése, a jelenleg ismert általa írott levelek száma 4800–5000 között van. Ezek nagy része a gróf közéleti tevékenységével összefüggésben keletkezett, főként az 1830–1840-es években, alkotótevékenysége legaktívabb időszakában. Széchenyi levelezésének tartalmi fontossága a történettudomány szempontjából felbecsülhetetlen, közzététele a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését nagymértékben előmozdíthatja.
A levelek kiadási munkálatai 2017 szeptemberében kezdődtek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében Fónagy Zoltán vezetésével, Czinege Szilvia részvételével. A munka Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása címet viseli, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K 125364 számú pályázatának támogatásával folyik. A vállalkozás nem előzmény nélküli, a két világháború között Bártfai Szabó László és Viszota Gyula tett kísérletet Széchenyi teljes levelezésének kritikai publikálására, ez azonban az eredeti elképzelések szerint nem valósult meg. Az 1980-as évek második felében a Történettudományi Intézet Bárány György és Spira György vezette kutatócsoportja folytatta Bártfai és Viszota munkásságát, de ez a kilencvenes évek elején eredménytelenül abbamaradt. Jelenleg a két kutatás iratanyagának felhasználásával folyik a munka.
A kutatás első szakaszának egyik fontosabb feladata volt a fellelhető Széchenyi-levelek számbavétele adatszinten: kinek, mikor, hol írta, ma hol található a levél, és megjelent-e már? Ehhez a forráskiadványok, valamint a közgyűjtemények katalógusai nyújtottak segítséget. A Széchenyi leveleit listázó katalógus elkészítése után következett az előző két kutatás iratanyagának számbavétele és összevetése a katalógussal. Azt vizsgáltuk, hogy mely levelekről készültek már másolatok, átiratok, és mi hiányzik az első vizsgált időszakból, amelynek végét 1825 decemberében határoztuk meg. Ezzel párhuzamosan folyt a közgyűjteményekből a kéziratok másolatainak a gyűjtése a későbbi feldolgozáshoz. A Széchenyi-levelek legnagyobb része ma két budapesti közgyűjteményben: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található, de jelentősebb gyűjteményt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, az esztergomi Duna Múzeum és a soproni Storno-ház. Az, hogy mindez ma is elérhető számunkra, főként annak köszönhető, hogy a Széchényi család a 18. század óta rendszerezett levéltárat vezetett, és Széchenyi István maga is rendszerezve tartotta iratait.
A Széchenyi-levelezés kiadásának speciális nehézségét képezi a nyelvi tarkaság. A levelek németül, magyarul, franciául és angolul íródtak, sőt olykor akár egy levélen belül is keveredett a nyelvhasználat. Jellemző volt, hogy Liebenberg (Lunkányi) Jánosnak, jószágigazgatójának írott levelekben a német és a magyar nyelv váltakozott, míg fiatal éveiben a hölgyeknek küldött francia nyelvű levelekbe néhány német mondat is vegyült. A korabeli írásmódot és az adott nyelvet kitűnően ismerő szakembereket is nehezen megoldható feladat elé állítja Széchenyi kézírása, illetve sajátos nyelvhasználata, amelyen tetten érhetőek a délnémet nyelvjárás sajátosságai, továbbá néhány, az irodalmi német nyelvre kevésbé jellemző köznyelvi szó vagy kifejezés használata. A gyakori félreolvasások, a jegyzetek szórványos volta vagy hiánya miatt az összes, kéziratban fennmaradt levéllel – tehát a korábban nyomtatásban megjelentekkel is – el kell végezni a kritikai kiadások összes szokásos feladatát.
A levelek átírása az eredeti kéziratról történik, amennyiben az a rendelkezésünkre áll. Ha csak másolatban vagy közlésben maradt ránk Széchenyi levele, akkor azt tekintjük alapszövegnek. Abban az esetben, ha egy levélnél rendelkezünk a fogalmazvánnyal és/vagy a másolati könyvi példánnyal és az elküldött levéllel is, mindig az elküldöttet tekintjük alapszövegnek. Ha egy levélről több fogalmazvány maradt fenn, az időben később keletkezettet vesszük az átírás alapjául, mivel vélhetően Széchenyi is azt szándékozta közölni címzettjével.
A levelek átírásánál szöveghűségre törekszünk: nem javítjuk ki, és nem jelöljük az előforduló helyesírási és nyelvtani hibákat a Széchenyi által használt egyetlen nyelven sem, csak abban az esetben teszünk szövegkritikai megjegyzést, ha a nyelvhelyességi hiba vagy szokatlan szóalak félreértésre ad okot. Minden egyéb írásjel (vessző, gondolatjel, aláhúzások, rajzok) esetében törekszünk azokat úgy közölni, ahogyan a kéziraton is látható, és amennyire a szövegszerkesztő program ezt lehetővé teszi. A levelekhez kétféle jegyzetapparátus készül: szövegkritikai lábjegyzet, amely a szöveg keletkezését, változásait követi nyomon, valamint tartalmi végjegyzet, amely a levélben felbukkanó adatokat magyarázza. A jegyzetek készítésénél elsősorban a Bártfai‒Viszota-kutatás során alkalmazott eljárást és kifejezéseket alkalmazzuk, a leveleket történeti szövegként kezeljük.
A fentebb említett első időszak 549 levelet foglal magába, amelyek online már olvashatóak. Ebben az időszakban Széchenyi legtöbb levelét jellemzően szüleinek, majd 1814-től Liebenberg (Lunkányi) Jánosnak címezte, de megtalálható a címzettek között Wesselényi Miklós, Felsőbüki Nagy Pál, József főherceg vagy Metternich is. A honlapon a levelek nagyobb tematikus kategóriákba vannak rendezve, mint ’A család’, ’Barátságok’ vagy ’A gazda’, ezekhez külön leírás található. Az olvasónak lehetősége nyílik továbbá a levelek között keresni dátum, címzett, írás helye, nyelv és (tartalmi) címke alapján, vagy a levelek szövegében egy, az érdeklődés tárgyát képező kifejezés szerint. Az egyes leveleknél feltüntetjük a címzettet, mikor és hol írta Széchenyi a levelet, ma hol található meg az átírás alapjául szolgáló irat, ennek minősítését, hogy eredeti-e, vagy másolat, ha a levél már korábban megjelent, rövidített formában megadjuk a könyvészeti adatokat, amelyek feloldását egy külön bibliográfia tartalmazza. Az idegen nyelvű leveleknél lehetőség lesz magyar nyelvű kivonatban megismerni a levél tartalmát.
Természetesnek tartjuk, hogy a Széchenyi-levelezésnek fel kell majd kerülnie a könyvtárak polcaira az életmű korábban publikált kötetei mellé, de a mai kutatói és olvasói igényekhez alkalmazkodva online elérhető adatbázisban is hozzáférhetővé tesszük azt. Az online publikálás praktikus okokból meg is előzi időben a nyomtatott változatot: a szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelek folyamatosan kerülnek be a nyilvános adattárba, néhol az eredeti irat digitális fotójával együtt. A kifejezetten erre a célra fejlesztett honlap szándékaink szerint egyszerre tesz eleget a tudományos kutatás szigorú szakszerűségi követelményeinek, és teszi megközelíthetővé a Széchenyi életműnek a mai ember számára talán legkönnyebben befogadható részét az érdeklődő olvasó számára.
A levelezés szövegkritikai, teljességre törekvő modern kiadása felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek számára. Nem csak a szorosan vett Széchenyi-kutatás, sőt nem is csak a vonatkozó évtizedek kutatói forgathatják haszonnal a hatalmas mennyiségű primer forrást. A levelezés a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága (politika-, eszme-, társadalom-, gazdaságtörténet) és szűkebb részterülete (város-, technika-, mentalitástörténet stb.) számára is kimeríthetetlen információbázist fog jelenteni.
Az adatbázis itt elérhető: szechenyilevelezes.abtk.hu
Czinege Szilvia, Fónagy Zoltán
