Az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársainak közreműködésével jelent meg a Kortalan Kelet-Európa: Tanulmányok Niederhauser Emil emlékére című tanulmánykötet.
A kötet szerkesztői az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszékének oktatói: Mezei Bálint egyetemi adjunktus; Bartha Anikó Eszter habilitált egyetemi docens és Bagi Dániel, kutatóintézetünk tudományos tanácsadója. A szerzők között kutatóintézetünk több munkatársa is szerepel: Bíró László tudományos főmunkatárs, Czinege Szilvia tudományos munkatárs, Demeter Gábor tudományos főmunkatárs, valamint Soós István ny. tudományos főmunkatárs. A kiadvány az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg, és open access formában is elérhető az ELTE online felületén.
A tanulmánykötet Niederhauser Emil (1923–2010) Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja (1992) emléke előtt tiszteleg. A 2003-ban Széchenyi-díjjal kitüntetett tudós Kelet- és Közép-Európa történetének nemzetközileg is elismert, iskolateremtő kutatója volt. Évtizedeken át folytatott, régióspecifikus vizsgálódásai nyomán alakította ki inspiratív Kelet-Európa-koncepcióját, amely az akadémiai és egyetemi világban máig referenciapontnak számít.
Niederhauser Emil az összehasonlító Kelet-Európa-kutatások magyarországi megindítójaként olyan szemléletet honosított meg, amely a térség nyelvileg és kulturálisan sokszínű, egymáshoz mozaikszerűen kapcsolódó népeinek, dinasztiáinak és államainak történetét tárgyilagos, empatikus megközelítésben vizsgálja, következetesen mellőzve a káros ideologikus felhangokat. Munkássága alapvetően formálta azt, ahogyan hazánk tágabb régiójára, Köztes-Európára, valamint a történelmi orosz térség európai területeire és közös évszázadaink összefüggéseire tekintünk.
A terjedelmes kötet kilenc tematikai egységbe rendezi a tanulmányokat: historiográfia; közép- és kora újkori egyetemes történelem; közép- és kora újkori magyar történelem; orosz és szovjet történelem; balkáni történelem; a közép-európaiság múltja, kérdésköre és attribútumai; az 1917-es oroszországi forradalmak magyar vonatkozásai; az 1945 utáni magyar történelem; valamint az egykori keleti blokk és a harmadik világ országai közötti kapcsolatok.
A történész-szerzők öt ország tizennyolc tudományos műhelyét képviselik. A közreadott tanulmányok a középkortól a közelmúltig terjedően járulnak hozzá a niederhauseri értelemben vett Kelet-Európa történetének alaposabb megismeréséhez.
További részletek elérhetők az ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék Facebook-oldalán.
