A mohácsi csatát követő évtizedek a levéltári iratok tükrében címmel közös workshopot rendezett 2024. szeptember 10-én a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és intézetünk az MNL Bécsi kapu téri épületében.
A reformációs adatbázis kapcsán szerzett tapasztalatokról, gyakorlati tudnivalókról és jövőbeni tervekről beszéltek a kutatók. Az eseményen elhangzott, hogy az adatbázis folyamatosan gyarapszik, és egyszerűsített formában, de tovább épülhet.
Szabó András Péter. Fotók: Lantos Zsuzsanna, Banai Zsófia (MNL OL)
A rendezvényen Szabó András Péter, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa A reformációs adatbázis és János király itineráriuma címmel adott elő. Kiemelte, hogy szerinte érdemes lenne az 1570-es évnél korábbi határévet választani, és addig alapos, kimerítő feltáró munkát végezni. Varga Szabolcs, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa pedig A reformációs adatbázis és a 16. századi szlavón közigazgatás című előadásában számtalan példát hozott fel arra, hogy az adatbázis miként járul hozzá a mai Horvátország 16. századi történetének jobb megismeréséhez.
Varga Szabolcs. Fotók: Lantos Zsuzsanna, Banai Zsófia (MNL OL)
Az előadások során kisebb vita alakult ki a kutatók, történészek között arról, hogy mennyire szerencsés az 1570-es időhatár megválasztása. Miközben Szabó András Péter korábbi céldátumot tartana kívánatosnak, mások későbbi évszámot, például 1608-at jelölnének meg. A hallgatóság soraiban helyet foglaló Pálffy Géza, az MTA doktora, a Lendület Szent Korona kutatócsoport vezetője, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója akár 1700-ig is elvinné az anyagok digitalizálását.
Fotók: Lantos Zsuzsanna, Banai Zsófia (MNL OL)
Laczlavik György, az MNL főlevéltárosa arra ígéretet tett, hogy az adatbázis építése folytatódik, de egyszerűsítettebb formában, mint eddig.
Borsodi Attila teljes beszámolója a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán olvasható.
