A Vidéktörténeti kutatócsoport két munkatársa, Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián 2025. október 8-án előadást tartott az Érzékeny tárgyak, érzékeny történetek című konferencián Sopronban, a Néprajzos Muzeológusok Országos Találkozóján.
A konferencia programja elérhető itt: neprajz.hu
Csikós Gábor Mit tanít egymásnak a történelem és a pszichológia?ncímű előadásában azt a kérdést járta körül, miként segíthetik egymást e két tudományterület az emberi tapasztalat mélyebb megértésében és tanításában. A pszichológiai és történeti megismerés ugyan nem illeszkedik teljesen egymásba, ám a történelemtanítás pszichológiai szemlélete hozzájárulhat az empátia, a kritikus gondolkodás és a demokratikus felelősségérzet fejlesztéséhez. A két diszciplína találkozása így nemcsak a múlt megértését, hanem a jelenben való együttérzőbb és tudatosabb gondolkodást is elősegítheti. A múlt traumáinak tudatosítása – akár a holokauszt, akár a kollektivizálás példáján keresztül – az egyéni és közösségi reziliencia erősítését is szolgálhatja. (A prezentáció letölthető.)
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója beszédet mond a konferencián. Fotó: Magyar Múzeumok
Horváth Gergely Krisztián Kulcsok egy lakathoz. A kollektivizálás második hullámának megélése, traumája és emlékezete című előadásában három idősíkon vizsgálta a téeszesítés által okozott traumára adott reakciókat. Elsőként kortárs fiatal írók – Galgóczi Erzsébet, Nagy László – Ágh István és Csoóri Sándor – szövegeit elemezte, akiknek szülei birtokát felszámolta a kollektivizálás. A második idősíkon az 1970–80-as években készült, Bíró Friderika által gyűjtött visszaemlékezésekből idézett, míg a harmadik idősíkot a 2010-es évek interjúi képviselték, amelyekben a reflexív emlékezet, vagyis a kollektivizálást közvetlenül át nem élő generációk által őrzött tudás jelent meg. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a kollektivizálás okozta trauma fél évszázad távlatában a közösségi emlékezet részévé vált, és az oral history módszereivel ma is feltárható.
