A Veszprémi Érseki Főiskolán 2025. március 24-én rendezett Bódi Mária Magdolna nyomában című konferencián Horváth Gergely Krisztián, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa is előadást tartott.
Előadásában Bódi Mária Magdolna életének történeti kontextusát elemezte, különös tekintettel a 20. század közepének társadalmi és politikai viszonyaira, amelyek meghatározták a fiatal vértanú sorsát.
Horváth Gergely Krisztián előadása. Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír
Munkáslány – így gondolunk Bódi Mária Magdolnára, de általában átsiklunk afölött, hogy mekkora utat kellett megtennie már ahhoz is, hogy az legyen – mondta el Horváth Gergely Krisztián, és hozzátette: szülei teljesen nincstelenek, menekültek és idegenek voltak (apja még magyarul sem tudott teljesen jól), cselédként dolgoztak, gyakran költöztek. Ebből a sorból gyári munkássá válni kiemelkedést jelentett, hiszen az havi fix jövedelmet, betegbiztosítást, sőt évi egy hét fizetett szabadságot is jelentett. Magdolna a polgárosodás és az emancipáció útjára lépett, tudástőkét szerzett, képezte magát. Minden esélye megvolt arra, hogy a munkáslétből is feljebb lépjen – mutatott rá a társadalomtörténész, aki előadása legvégén felhívta a figyelmet arra, Bódi Mária Magdolna vértanúságának 80. évfordulóján arról is meg kell emlékezni, hogy ugyanazon a napon, 1945. március 23-án Litéren összesen tizennyolc polgári személyt, köztük tíz nőt öltek meg a szovjetek.
A konferenciáról szóló teljes beszámoló a Magyar Kurír oldalán olvasható.
