2024. május 11-én tartották a University of Warwickon a MyParish Network 22. Warwick Symposiumát, amelyen intézetünk tudományos főmunkatársa, tudományos titkára, Mihalik Béla Vilmos tartott előadást.
Fotó: Adinel C. Dinca
A 22. szimpózium témája a plébánia és emlékezet kapcsolata (Parish and Memory) volt, öt szekcióban 16 előadás hangzott el. A bevezető előadást Szende Katalin, a CEU professzora tartotta, aki előadásában a középkori közép-európai plébániák emlékezetkultúrában elfoglalt helyét tekintette át, elsősorban a Magyar Királyságra fókuszálva. A tárgyi, épített és írásos emlékek széles spektruma segített a helyi és országos emlékezet összekapcsolásában, ez az emlékezeti horizont pedig igen gyakran a helyi plébánia körül kapcsolódott össze.
Fotó: Szende Katalin
Intézetünk tudományos főmunkatársa, Mihalik Béla előadásában a kora újkori magyar katolikus plébániai emlékezeti kultúrát vizsgálta. Kiemelte, hogy a török hódoltság időszakát követő jelentős plébániai újjászervezés gyakran támaszkodott a helyi közösségek emlékezetére, számos királyi bizottság folytatott helyi felméréseket és vizsgálatokat, valamint az újjászerveződő egyházmegyék kánoni látogatásai is igyekeztek a régi plébániák emlékezetét fenntartani. Két esettanulmányban közelebbről is vizsgálta a plébániák emlékezetének konstruálását. A jászkiséri reformátusok által 1702-ben elűzött katolikus plébános emléke az 1760-as években fontos érvként merült fel az új plébánia alapításakor. Az alattyáni helyi közösség pedig 1748-ban a katolikus földesúrral, a jánoshidai premontrei prépostsággal szemben hozta létre önálló plébániáját ismét. Ebben fontos szerep jutott egy helyi kisnemesi családnak, amely évtizedeken keresztül, több generáción át őrizte az 1690-es években elpusztult egykori plébánia emlékét. Ez döntő momentum lett a premontreiekkel folytatott pereskedés során.