2023. december 5-én a Nemzeti Emlékezet Bizottsága A szocialista blokk gazdasági felbomlása. Kérdések, dilemmák, kényszerpályák a hidegháború végén címmel konferenciát szervezett a NEB Hivatalában, amelyen előadást tartott intézetünkből Kecskés D. Gusztáv és Mitrovits Miklós.
Kecskés D. Gusztáv tudományos tanácsadó Kelet-Közép-Európa a NATO perspektívájában az 1980-as évek végén című előadásának bevezetőjében rámutatott, hogy az 1949-ben létrehozott NATO nem csupán katonai, de politikai szövetség is. Az annak élén álló Észak-atlanti Tanács a nyugati politikai érdekegyeztetés legfőbb fóruma. Az előadó NATO-val kapcsolatos kutatásainak fő forrásbázisát a NATO Levéltárában őrzött egykor titkos szakértői jelentések képezik, amelyek 1952-től hat hónaponként készültek Kelet-Európáról e testület számára (az 1988‒1991 közti időszakról). Kecskés D. Gusztáv hangsúlyozta, hogy az 1989-ben 40 éves fennállását ünneplő NATO számára a legnagyobb kihívást Kelet-Európa és általában a kelet–nyugati kapcsolatok viharos gyorsaságú átalakulása jelentette, a kelet-közép-európai kommunista rendszerek összeomlásával összefüggésben. A NATO-szakértők és a döntéshozók előtt felrémlett az évtizedek óta mozdulatlan kelet-európai térség destabilizálódásának veszélye, ami szerintük az egész európai térség stabilitásának felborulásával járhatott volna.
Kecskés D. Gusztáv előadása. Fotó: Mitrovits Miklós
Három fő veszélyforrást azonosítottak: a szovjet uralom által addig lefojtott nacionalizmusok feléledését (pl. szovjet- és oroszellenes megnyilvánulások a balti államokban), a súlyos gazdasági problémákból fakadó társadalmi megrázkódtatások nyomán kibontakozó tömegmozgalmakat főként Lengyelországban és Magyarországon, valamint a térség egyes államainak egymás közti konfliktusait (pl. magyar‒román ellentétek az 1988 elején kezdődő romániai falurombolások miatt, magyar‒csehszlovák konfliktus a bős–nagymarosi vízlépcső építése kapcsán). A kiszámíthatatlannak tűnő következmények miatt a nyugati döntéshozók a liberális értékrendjükből fakadóan üdvözlendő változásokat csak fokozatosan, hosszabb folyamat eredményeként, az addig uralkodó kommunista elitek reformerőinek hatalmon maradásával, Moszkva biztonsági igényeinek maximális figyelembe vételével tartották kívánatosnak. Óvatosságra, lassításra felhívó nagyszámú üzenetet juttattak el az átformálódó egykori szovjet tömb államainak kormányzati és ellenzéki erőihez egyaránt.
Első panel. Fotó: Mitrovits Miklós
Az előadó végezetül rámutatott, hogy az 1980-as évek végén a NATO-szakértők által Kelet-Európával kapcsolatban megfogalmazódó tapasztalatok kiindulópontul szolgáltak a szövetségnek a hidegháborús szembenállás lezárulása után kidolgozott új stratégiai koncepciója számára. A fő hangsúlyt ezután a válságmegelőzésre és a válságmenedzselésre kívánták helyezni a még nem stabilizálódott szomszédos területeken. Az 1991 júliusában kezdődő jugoszláv háború kiváló alkalmat adott ennek gyakorlati alkalmazására.
Mitrovits Miklós tudományos munkatárs Kiútkeresés. A Szolidaritás mozgalom gazdasági programja címmel tartott előadást, amelyben elhangzott, hogy a kelet-európai rendszerváltozások folyamata Lengyelországban kezdődött, és abban a többmilliós munkástámogatottsággal bíró Szolidaritás mozgalom jelentős szerepet játszott. Érthető tehát, hogy eleinte a munkás-önigazgatás koncepciója igen népszerű volt a lengyel társadalomban. Az előadás azt az evolúciót mutatta be, amely az önigazgatás koncepciójától a liberális gazdasági fordulatig tartott. Mitrovits Miklós expozéjában az 1981-től 1989-ig terjedő időszakot fogta át. A kiindulópont a Szolidaritás Szakszervezet első kongresszusán elfogadott Önkormányzó Köztársaság programja, a végpont pedig a Leszek Balcerowicz fémjelezte sokkterápia volt.
Mitrovits Miklós előadása
Az előadó rávilágított arra, hogy a liberális program győzelmében nagy szerepet játszott az a tény, hogy a társadalom jelentős része eleve a „piacról” élt, megvoltak a kapitalizmus társadalmi feltételei. A magántulajdonra épülő mezőgazdaság, valamint a kiskereskedelemben a hatalom által részben támogatott szürke- és feketegazdaság léte ugyanis azt jelentette, hogy a lengyelek komoly tapasztalatot szereztek a piac gyakorlatáról. Mindezen felül a lengyel gazdaság csődközeli helyzete azonnali megoldásokat követelt. Így nemcsak az ellenzék, hanem a párt reformszárnya is egyre inkább a piaci megoldás híve lett.
A konferencia programja itt elérhető. Az Újkor.hu beszámolója itt olvasható.
A rendezvényről felvétel is készült, amely megtekinthető a NEB YouTube-csatornáján.
