A bécsi Pázmáneum és az Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien / Collegium Hungaricum Wien szervezésében 2025. május 7-én konferenciát tartottak az 1975. május 6-án Bécsben elhunyt Mindszenty József halálnak 50. évfordulója alkalmából. A rendezvény előadói között szerepelt Fejérdy András intézetünk tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese és Kecskés D. Gusztáv, intézetünk tudományos tanácsadója.
Fejérdy András Cardinal Mindszenty as Quasi Apostolic Delegate: The Special Responsabilities of the Archbishop of Esztergom in the Absence of a Nuncio (1946–1948) című előadásában rámutatott, hogy a második világháborút követően az apostoli nuncius Budapestről történő kiutasítása jelentős mértékben megnehezítette a Szentszék és a magyar katolikus egyház közötti hivatalos kommunikációt. Erre válaszul XII. Piusz pápa 1946 tavaszától kezdődően fokozatosan rendkívüli, az egész ország területére kiterjedő fakultásokat ruházott Mindszenty József esztergomi érsekre és hercegprímásra.
A Szentszék megbízásából Mindszenty egyúttal több, jellemzően a pápai követek hatáskörébe tartozó feladatot is ellátott, így például Róma rendszeres tájékoztatását a magyarországi vallási viszonyokról és a katolikus egyház helyzetéről, továbbá részt vett a püspöki kinevezések folyamatában. Fejérdy András előadása a XII. Piusz pápasága idején keletkezett vatikáni levéltári forrásokra, továbbá az esztergomi prímási levéltár dokumentumaira támaszkodva vizsgálta, mi volt Mindszenty bíboros e kevéssé ismert, 1948-as letartóztatásáig meglévő rendkívüli megbízatásának jellege és célja.
Kecskés D. Gusztáv A characteristic chapter of the Cold War propaganda struggle: Cardinal Mindszenty's case at the UN General Assembly című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az 1940-es évek második felében az Egyesült Államok vezette nyugati és a Szovjetunió által vezetett keleti tömb erősödő hidegháborús szembenállásában egyre nagyobb jelentősége volt az ideológiai és propagandaharcnak. Mindszenty József bíboros letartóztatása és életfogytiglani fegyházra ítélése hatalmas sajtóvisszhangot váltott ki világszerte és a nemzetközi közvélemény felháborodását. Ezért a nyugati döntéshozók számára olyan ügynek tűnt, amelyben jelentős propagandalehetőségek rejlenek. Ennek következtében szerepelt 1949. áprilistól 1950. októberig az ENSZ Közgyűlés napirendjén az emberi jogok megsértésének vizsgálata Magyarországon, Bulgáriában és később Romániában is – középpontjában Mindszenty bíboros elítélésével.
Az előadás magyar, szovjet, amerikai, brit és francia külügyi iratok összevetésével felidézte a Közgyűlésben szembenálló országcsoportok érveit, és a nyilvános beszédek mögött megfigyelhető motivációkat is.
