Budapestiek az ostrom idején címmel rendezett 2025. január 15-én konferenciát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amelyen intézetünk tudományos tanácsadója, Stark Tamás is előadást tartott.
A konferencián a II. világháború egyik leghosszabb ostromának eseményeit a katonák és a város lakosságának szempontjai szerint vitatták meg. Az előadások zöme a harcok alatti mindennapokról és a civil lakosság túlélési stratégiáiról szólt.
Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja köszöntéjében elmondta, hogy körülbelül 38 ezer civil halt meg az ostrom ideje alatt, és 39 ezer lakás, illetve ház vált lakhatatlanná. A budapestiek szerették volna elkerülni ezt a sorsot, sokáig bíztak abban, hogy a szovjet csapatok megkerülik a fővárost, amely ezzel megmenekül a szenvedéstől. Ravasz István alezredes, hadtörténész előadásában elmagyarázta, hogy erre nem volt esély, mivel a németek a zalai olajmezöket mindenképpen meg akarták tartani és ehhez szükség volt a szovjet előnyomulás feltartóztatására, vagy legalább lelassítására. A főváros elleni támadással megkezdődött a munkaképes korú civil lakosság egy részének az elhurcolása „malenkij robotra”. Erről Stark Tamás beszélt, aki térképeken részletesen bemutatta a polgárok összegyűjtésének folyamatát és főbb helyszíneit.
Stark Tamás. Fotó: NEB
Szabó Katalin orvostörténész kifejtette, hogy mit jelentett orvosi, egészségügyi szempontból a több mint három és fél hónap elegendő víz és élelmiszer nélkül. Szokolay Domokos elmondta, hogy mi lett a sorsa azoknak az ellenállóknak, akiket a Gestapo és az SD várbeli „pokolpincéjében” tartottak fogva. A várban volt a Nemzeti Bank többemelet mély óvóhelye is. Az ide menekültek történetét Miklós Tamás foglalta össze. Tulok Péter a svéd követség ostrom alatti helyzetéről szóló előadása keretében részletesen beszélt Raoul Wallenberg titkárnőjének eddig ismeretlen naplójáról is. Az ostrom idején született naplók jellegzetességeiről szólt Tóth Gábor előadása.
Erdős Kristóf az embermentésben részt vett Szabó Imre esperesről, Molnár-Miller Mónika Gobbi Hilda ostrom alatti tevékenységéről tartott előadást. A tudományos konferencián valószínűleg először merült fel az állatok szenvedése. Csecserits Artúr elmondta, hogy Budapesten 23 ezer kutya élt az ostrom előtt, és csak 4 ezer maradt belőlük a harcok végére. A robbanások zajától megvadulva sokan elfutottak és elvesztek. Sokukkal golyó vagy repesz végzett.
A rendezvény programja letölthető.
Az előadások megtekinthetők a NEB YouTube-csatornáján.
