Stark Tamás, intézetünk tudományos tanácsadója 2025. április 21–23. között Ukrajnában megrendezett nemzetközi konferencián tartott előadást a magyarországi zsidóság elleni 1920-as évekbeli kampányokról.
A zsidóság története Ukrajnában viszonylag új kutatási terület; a vizsgálatok az elmúlt évtizedben váltak intenzívvé. Ebben szerepet játszik az ország nyugati orientációja és az a törekvés, hogy Ukrajna történetét európai kontextusban mutassák be. Ez a tendencia olyan erős, hogy még a háborús helyzet ellenére is több, zsidó tanulmányokkal kapcsolatos konferenciát rendeztek, és jelenleg is több tanácskozás előkészülete zajlik.
2025. április 21. és 23. között Kamjanec-Pogyilszkijban került sor az East European Jewry: History, Culture, Traditions című nemzetközi konferenciára, amelyet az Ukrán Tudományos Akadémia, a Keleti Tanulmányok Krími Intézete és a Kamjanec-Pogyilszkiji Állami Történelmi Múzeum közösen szervezett. A rendezvény nem a holokauszt témájára fókuszált, de megkerülhetetlen, hogy a város a magyarországi holokauszt egyik legborzalmasabb színhelye volt: 1941 augusztusában német különleges rendőri egységek 23 ezer, köztük 11 ezer magyar zsidót végeztek itt ki.
Stark Tamás előadása
A tanácskozáson több előadás hangzott el az ukrajnai zsidóság történetének egy-egy jelentős szakaszáról. Liliia Taranenko, a Khmelnytskyi Területi Levéltár munkatársa az ukrajnai zsidóság oktatási helyzetéről és kulturális életéről beszélt a 20. század első felében. A Podóliai Állami Egyetem oktatója, Valerii Nesterenko az első világháborút követő politikai pártok működését mutatta be. A kijevi Dragomanov Egyetemről érkező Viktor Dotsenko a mai Ukrajna területén 1919 és 1921 között végigsöprő pogromokról beszélt. Stark Tamás pedig Campaign Against the „Galician” Jews in Hungary in the early 1920s [A „galíciai” zsidók elleni kampány Magyarországon az 1920-as évek elején] címmel tartott előadást.
Az előadások másik fő csoportja egy-egy térség vagy város zsidóságának történetét tekintette át. A vizsgált települések között szerepelt Lviv, Horodenka, Kovel, Cserkaszi, Teofipol, Hluhiv, Rotmistrivka, Medzibizs és Kamjanec-Pogyilszkij.
A konferencián nagy hangsúlyt kapott a zsidó közösségek történetével kapcsolatos levéltári és régészeti források bemutatása is. Ez utóbbi témában adott elő a konferencia szervezője, Jevhenii Levinzon, a Kamjanec-Pogyilszkiji Állami Történeti Múzeum kutatója, aki a város egykori zsinagógáinak és más zsidó vonatkozású épületeinek sorsát ismertette.
A háromnapos konferencia zárónapján két, a holokauszt óta elhagyott kis zsidó települést, ún. shtetlt is meglátogattak a résztvevők: Smotricsot és a Zbrucs folyó menti Zsovanyect.
A konferencia helyszíne, Kamjanec-Pogyilszkij jelenleg még békés város, amelyet közvetlenül nem ért orosz támadás. A háború azonban a konferencia szüneteiben is gyakran szóba került. Szinte minden előadónak van családtagja vagy ismerőse a fronton, és voltak olyan résztvevők is, akik maguk is szolgáltak a védelmi harcokban. Sok település központjában elhelyezték az elesett katonák fényképeit. Smotrics elhagyásakor a résztvevők egy hosszú temetési menettel találkoztak – a látvány mély benyomást tett a jelenlévőkre. Az ukrán társadalomban erős a béke iránti vágy: olyan megállapodásban reménykednek, amely hosszú távon biztosítja az ország függetlenségét, stabilitását és fejlődését.
