2026. március 27-én a Magyar Tudományos Akadémia és a Teleki László Alapítvány ünnepi tanácskozással emlékezett meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról az MTA Székházának Dísztermében.


A rendezvényt Vásáry István akadémikus nyitotta meg 15 órakor, majd az egybegyűlteket Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Őexcellenciája C. Gülşen Karanis Ekşioğlu, a Török Köztársaság Magyarországra akkreditált nagykövete köszöntötte. 

Fotók: Szigeti Tamás/MTA 

    A tanácskozás első előadója Tóth Ferenc, kutatóintézetünk tudományos tanácsadója volt, aki expozéjában összefoglalta II. Rákóczi Ferenc fejedelem emigrációs időszakában folytatott diplomáciai és kultúraközvetítő tevékenységét a legújabb kutatások tükrében. Az előadó bemutatta a téma legismertebb akadémikus kutatóinak munkásságát, kitért a száműzött fejedelem fontosabb diplomáciai terveire és azok kelet–nyugati kapcsolatépítő jellegére. Kiemelte az erdélyi származású Ibrahim Müteferrika jelentőségét, és felhívta a figyelmet néhány újabban felfedezett történeti forrásra, köztük Rákóczi emlékiratainak egy, eddig a tudományos kutatás által mellőzött, Bécsben található kéziratára. 

    Fotók: Szigeti Tamás/MTA 

    A második előadó, Mészáros Kálmán, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa II. Rákóczi Ferenc alakjának a nemzeti emlékezetben és a történettudományban betöltött helyéről értekezett. Mészáros Kálmán egyszerű példákon keresztül érzékeltette, hogy Rákóczi nemzeti hősképe mennyire erősen meggyökerezett a nemzeti emlékezetben. Ezzel párhuzamosan felhívta a figyelmet a történeti kutatás Rákóczi-korral kapcsolatos tendenciáira és fontosabb változásaira is, amelyek közül az utóbbi évtizedek árnyalták leginkább a nagyságos fejedelem történelmi szerepének értékelését.  

     Fotók: Szigeti Tamás/MTA  

    Ezt követően Diószegi László, a Borsi Rákóczi Kastélyközpont igazgatója, a Teleki László Alapítvány igazgatója beszélt a nemrégiben megújult borsi Rákóczi-kastély történetéről és a Rákóczi-kultusz továbbéltetésében játszott szerepéről. A tanácskozás utolsó részében Vásáry István professzor bemutatta az évforduló alkalmából megjelentett II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és rodostói emigrációja című tanulmánykötetet. A kötetben a téma egykori neves szakértői (pl. R. Várkonyi Ágnes és Köpeczi Béla) mellett kutatóintézetünkből Fodor Pál professor emeritus, címzetes főigazgató és Tóth Ferenc tudományos tanácsadó írásai is helyet kaptak.

     II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és rodostói emigrációja című konferencia programja itt olvasható.

    A rendezvényről készült fotók itt tekinthetők meg.

    További információ az MTA oldalán olvasható. A tanácskozás felvétele pedig elérhető az MTA YouTube-csatornáján: