Konferencia

2019. október 3-án és 4-én Intézetünkben zajlott a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság XXIV. találkozója. Az előzőre 2016-ban, Gyulafehérváron került sor, ott egyrészt genealógiai, másrészt a kulturális transzfer működését megvilágító előadások hangzottak el. A téma ezúttal más volt: Egyesületi kultúra és nacionalizmus a magyar és a román történelemben a kezdetektől napjainkig volt a konferencia címe.

Intézetünk tudományos munkatársa, F. Molnár Mónika  2019. október 2-án előadást tartott a nápolyi CNR Istituto di Studi sul Mediterraneo szervezésében zajló VI. Doktori Szemináriumon L'istituzione notarile in Ungheria (secc.XIV–XIX)címmel. A részletes program itt tekinthető meg.

2019. október 30-án 9:00 órai kezdettel rendezik meg a Környezettörténet 2019 konferenciát Környezeti események történeti és természettudományi források tükrében címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (Gólyavár, Pázmány-terem, Bp. 1088 Múzeum krt. 4/G) az ELTE Természettudományi Kar, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a European Society for Environmental History támogatásával. A rendezvény célja kettős: egyrészt a hazai természettudományi és történeti kutatási eredmények kölcsönös megismertetése, másfelől a hazai tudóstársadalom összefogásának előmozdítása egy leendő uniós pályázat ügyében. A részletes program itt olvasható.

Intézetünk peregrinációs keretének támogatásával Sokcsevits Dénes tudományos főmunkatárs 2019. szeptember 11. és 14. között Željko Holjevac, a zágrábi Ivo Pilar Intézet igazgatója, a Zágrábi Egyetem volt dékánja felkérésére előadóként részt vett Párizsban az European Rural History Organisation által szervezett nemzetközi konferencián, a Transtemporal Imperial Structures of Rural Areas in the Habsburg Monarchy (Korszakokon átnyúló hatalmi struktúrák a Habsburg Monarchiában) című panelben (a panel szervezője Filip Šimetin Šegvić, a zadari egyetem oktatója volt).  

Rákóczi Ferenc a magyar történelem egyik legismertebb és legnépszerűbb személyisége. Alig van olyan magyar helység, ahol ne viselné utca, tér vagy intézmény az egykori vezérlő fejedelem nevét. Az általa vezetett szabadságharc a magyar függetlenségi mozgalmak sorában kétségkívül a legsikeresebbnek nevezhető, hiszen nemcsak nyolc éven át sikerült ellenállni a korabeli Európa egyik legerősebb nagyhatalma hadseregének, hanem a független magyar államiság fontos intézményeinek megalapításában is jelentős eredményeket ért el.

Intézetünk munkatársa, Tóth Gergely 2019. szeptember 24-én előadást tartott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében, a Tarnai Andor emlékére rendezett konferencián Őslakos-vita vagy közös őstörténet? Perlekedő és megegyezést kereső nemzetieredet-narratívák Magyarországon a 17–18. században címmel.

2019. október 9-én (szerdán) a Magyar Nemzeti Levéltár és intézetünk műhelykonferenciát szervez az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében (Bp. 1014 Bécsi kapu tér 2–4.) A hungarica-források feltárásának problémái és perspektívái a Szovjetunió utódállamaiban címmel. Az egész napos szimpóziumon neves szakemberek tartanak előadást a 19–20. századi magyar történelemre vonatkozó írott források és tárgyi emlékek feltárását célzó oroszországi, ukrajnai és baltikumi kutatóútjaik tapasztalataikról és eredményeiről. A meghívó itt tekinthető meg.

2019. szeptember 19–20-án között Kassán az Pavol Jozef Šafarik Egyetem és a Szlovák Tudományos Akadémia szervezésében nemzetközi konferenciát szerveztek Népességcsere Csehszlovákia és Magyarország között – tények és történelmi összefüggések a bel- és az európai politikában címmel. Intézetünk Janek István tudományos munkatárs képviselte Mindszenty József hercegprímás erőfeszítései a lakosságcsere megállításáért című előadásával. A konferencia részletes programja itt tekinthető meg.