2023. január 24-én a Horvát Köztársaság Pécsi Főkonzulátusa szervezésében bemutatták Molnár Antalnak, intézetünk igazgatójának horvát nyelven megjelent Zagrebačka biskupija i osmanska Slavonija u 17. stoljeću [A Zágrábi Püspökség és az oszmán Szlavónia a 17. században] című könyvét a pécsi August Šenoa Horvát Klubban.
Fotó: Horvát Köztársaság Pécsi Főkonzulátusa, Facebook
A baranyai horvátság számára is meghatározó kötet bemutatójáról a Baranya Vármegyei Hírportál is beszámolt, kiemelve, hogy a mű megjelenését a szerző több évtizedes kutatómunkája előzte meg. A több mint kétszáz oldalas munka a zágrábi egyházmegye és az oszmán uralom alatti Szlavónia történetét tárgyalja. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy sikerült jelentős mennyiségű kiadatlan levéltári dokumentáció alapján kimutatni azt a folyamatot, amelynek során a hódoltság utolsó félszázadában az egykor a pécsi egyházmegyéhez tartozó szlavóniai területek a zágrábi püspökség joghatósága alá kerültek. Zágráb hódoltsági expanziójának legfontosabb következménye a kontinentális Horvátország területi integrációjának előmozdítása volt. Olyan térségek kerültek Horvátországhoz, amelyek a török hódoltságig a Magyar Királyság Dráván túli területeit képezték.
Fotó: Horvát Köztársaság Pécsi Főkonzulátusa, Facebook
A szerzőt már egyetemistaként elkezdte foglalkoztatni a török hódoltság korának magyarországi és balkáni katolikus egyháztörténete, a horvát történelem iránti érdeklődése a délszláv háború idejére nyúlik vissza. Molnár Antal több alkalommal járt kutatóúton Zágrábban és Dubrovnikban, de a legnagyobb mennyiségű forrásanyagot Rómában, a Szentszék levéltáraiban tárta fel.
Fotó: Horvát Köztársaság Pécsi Főkonzulátusa, Facebook
A könyvbemutatón Sárosác Mihály, az August Šenoa Horvát Klub vezetője és Drago Horvat pécsi horvát főkonzul is köszöntőt mondott. A Milica Klaić Tarađija által moderált beszélgetésen szóba került többek között az, hogy milyen titkokat rejtenek a vatikáni levéltárak, milyen folyamatok vezettek a boszniai ferences rendtartomány széteséséhez, valamint a szlavón és magyar rendtartományok megalakulásához. Beszéltek arról, hogy melyek azok a legfontosabb dokumentumok és források, amelyeket a kora újkori felekezetközi viszonyok rekonstrukciója során Molnár Antal használt, milyen volt a korszak horvát és magyar egyházi struktúráinak viszonya, továbbá milyen etnikai változások és migrációk zajlottak a kora újkori Szlavónia területén.
Fotó: Horvát Köztársaság Pécsi Főkonzulátusa, Facebook
Elhangzott, hogy az oszmánok által megszállt részt a Szentszék missziós területnek tekintette, a horvát és a magyar egyházak is megpróbálták visszaállítani a joghatóságukat, és nagyon hangsúlyos volt a boszniai ferencesek jelenléte is. A Szlavóniában megtelepedett boszniai barátok önállósulási törekvéseinek következményeként állt elő az a konfliktus, amely a zágrábi püspökség szlavóniai terjeszkedéséhez vezetett.
A rendezvényre a Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium középiskolás diákjai mellett számos érdeklődő látogatott el. A programról a Horvát Köztársaság Pécsi Főkonzulátusa Facebook-oldala fényképes beszámolót tett közzé.
