Budapest Főváros Levéltára és intézetünk szervezésében 2025. március 4-én mutatták be Umbrai Laura Az éhes Budapest. A lakosság élelmezése a fővárosban az első világháború alatt és Somogyi László Internálás és internálótáborok Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében című kötetét.
Umbrai Laura könyvét Gyáni Gábor, az Újkori osztály kutatóprofesszora ismertette. Gyáni Gábor kiemelte, hogy a kötet jól illeszkedik Umbrai Laura eddigi munkásságába, amely Budapest történetének eddig alig ismert, de kulcsfontosságú témáit tárta fel – többek között a kislakások építését és a szemétszállítás kialakulását. Gyáni Gábor hangsúlyozta, hogy ez a kötet is egy ilyen, igen fontos területtel foglalkozik: az első világháború alatti élelmiszerellátás problémájával.
A könyv rámutat, hogy Budapest háború alatti ellátása igen komoly kihívást jelentett, amelyet a piaci, állami és városi szereplők együttműködésével próbáltak megszervezni. Az egyre szigorúbbá váló szabályozás természetszerűleg konfliktusokhoz vezetett. Az ellátás okozta nehézségek miatt a háború alatt fokozatosan nőtt a feszültség a város és a vidék, valamint az egyes társadalmi csoportok – például a parasztság és a városi munkásság –, illetve a magyar és az osztrák birodalomfél között.
A kötet megállapította, hogy a nehézségek ellenére nemzetközi összehasonlításban Budapest élelmiszerellátása még viszonylag jónak volt mondható. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a magyar kormány előnyben részesítette saját állampolgárait az osztrák birodalomfélnek szánt szállítmányokkal szemben. Ez a diszkrimináció azonban közel sem volt olyan mértékű, mint ahogyan azt a korabeli osztrák közvélemény gondolta.
Az esemény második felében Somogyi László kötetét Révész Tamás, a Horthy-korszak osztály tudományos munkatársa mutatta be. A könyv egy igen fontos témát tárgyal, mert az első világháború alatti magyarországi internálások története a mai napig nagyrészt feldolgozatlan maradt. Somogyi László kötete Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye internáltjainak, illetve három tábor – Vác, Cegléd és Tápiósüly – sorsán keresztül igyekszik ezt a hiányt pótolni.
A könyv első része feltárta az internálás jogi hátterének kialakulását, és rámutatott arra, hogy a zavaros szabályozás milyen konfliktusokhoz vezetett a különböző katonai és polgári szereplők között. A munka ezután az internáltak életkörülményeit tárgyalta. A kötet egyik legfontosabb tanulsága, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia tulajdonképpen rosszabbul bánt saját, elsősorban nemzetiségi alapon megbízhatatlannak tartott állampolgáraival, mint az ellenséges országok itt élő tagjaival.
A könyv második része az internálótáborok és a helyi társadalom kapcsolatát vizsgálja. Részletesen tárgyalja az erőszakos eseteket, valamint a helyiek és az internáltak közötti gazdasági kapcsolatokat. A kötet kitér a hatóságok hibáira is, amelyek a majdnem hétszáz halálos áldozatot követelő tápiósülyi tífuszjárványhoz vezettek. A munka utolsó része az internálás magyarországi és külföldi – elsősorban olaszországi – emlékezetét tárja fel.
A kötetekről bővebb információ Budapest Főváros Levéltára honlapján elérhető:
