2024. február 4-én mutatták be az Országház Könyvkiadó gondozásában megjelent Rodostó – a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa című könyvet, amelynek főszerkesztője és részben szerzője Fodor Gábor, a Turkológiai osztály vezetője, szerzői között pedig ott találjuk intézetünk tudományos tanácsadóját, Tóth Ferencet is.
A könyvbemutató a főszerkesztő rövid bevezetőjével indult, amelyben röviden ismertette a kötet elkészítésének körülményeit. Fodor Gábor kiemelte, hogy a kötet egyik fő célja egy olyan mű megalkotása volt, amely a nagyközönség számára is érthető módon mutatja be a legújabb kutatási eredményeket, miközben egy új szemléletmódot képvisel, különös tekintettel az építészeti megfigyelésekre.
Ezt követően a jelenlévő szerzők közül Tóth Ferenc foglalta össze röviden a Rákóczi-emigrációról és annak utóéletéről szóló tanulmányát, amely érzékletesen vázolja fel azt az egyedülálló szellemi központot, amely a Fejedelem körül alakult ki a 18. századi Oszmán Birodalomban. Ehhez kapcsolódva Csorba György, az Országgyűlési Hivatal munkatársa Rákóczi orvosa, Lagenthali Lang Jakab sírjának történetéről, illetve ezen keresztül a feriköji protestáns temető magyar sírjairól szóló írását mutatta be.
Kincses Katalin Mária, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa a Rákóczi-kultusz egyik kulcsmozzanatáról, az 1903-as törökországi zarándoklatról szóló írását foglalta össze, majd Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa a Rákóczi-kultusz hazai „fejlődéstörténetét” és a magyar menekültek hamvainak hazaszállítását bemutató tanulmányait vázolta.
A bemutató végén Fodor Gábor ismertette saját, valamint Kovács Gergővel közösen írt tanulmányát, amelyben alapos forráselemzéssel és építészettörténeti megközelítéssel vizsgálták a rodostói magyar házakat, a Rákóczi Múzeumnak helyet adó egykori ebédlőpalotát, valamint ezek kutatástörténetét.
A kötet bemutatása után a résztvevőknek lehetőségük nyílt megvásárolni a kötetet, valamint az Országház Kiadó egyéb kiadványait is.
A könyvről:
Rodostó: magyar fájdalommal van tele itt minden: a levegő, az ég, a tenger s a föld. És ez hatalmába ejti a zarándok magyart is. – írta 1934-ben egy magyar ügyvéd rodostói látogatása kapcsán. Ekkor már közel 150 éve fogadott ez a kis Márvány-tenger parti telepükés magyar zarándokokat és tudósokat, akik a Rákóczi-emigráció magyarjainak szellemi és fizikai örökségét keresték.
De pontosan ki és mit kutatott ott az elmúlt évszázadokban? Mi veszett el és mi az, amit sikerült megmenteni? Hogyan vált Rodostó egyfajta magyar zarándokvárossá, magyar miniszterelnökök és közjogi méltóságok célpontjává? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ ez a kötet, miközben Rodostót, vagyis a mai Tekirdağ-t központba helyezve törekszik arra, hogy új szempontok és a legfrissebb kutatási eredmények alapján adjon bepillantást a Rákóczi-emigráció mindennapjaiba, az emigráció épített örökségébe és annak kutatástörténetébe, a Rákóczi-kultusz születésébe, a konstantinápolyi és a rodostói zarándoklatok történéseibe és a bujdosók hamvainak hazaszállítása körüli eseményekbe.
A kötet létrejöttéhez pedig kiváló apropót biztosított a 2024-es Magyar-Török Kulturális Évad, így II. Rákóczi Ferenc személye és száműzetésének helyszíne – ahogy már számos alkalommal az elmúlt száz évben – ismét összekötő kapocs lehet magyarok és törökök között.
Fotók: Tilki Attila Facebook
