Megjelent Andreas Schmidt-Schweizer Die westdeutsch–ungarischen Beziehungen in Wirtschaft, Politik und Kultur 1973/74–1987 [Nyugatnémet–magyar kapcsolatok a gazdaságban, politikában és kultúrában 1973/74–1987] című sorozatának második kötete.
A könyv a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország kapcsolatainak dinamikus fejlődésével foglalkozik a gazdaság, a politika és a kultúra területén a diplomáciai kapcsolatok 1973. decemberi felvételétől 1987 nyaráig. Az első kötet az események részletes történeti elemzését és kronológiáját foglalja össze, a második kötet pedig összesen 150 dokumentumot tartalmaz német és magyar levéltárakból.
A kiadványról, a projekt központi kutatási kérdéseiről, struktúrájáról és módszertanáról, valamint a forráskiválasztás elveiről a szerző, intézetünk tudományos főmunkatársa és Kiss J. László 2024. június 25-én tartott előadást a HUN-REN BTK Történettudományi Intézetben.
A rendzevényen Andreas Schmidt-Schweizer elmondta, a második világháború utáni magyar–nyugatnémet kapcsolatok feltárása és elemzése különös kutatási kcél, mivel a témával – a nagyon jó forrásállomány ellenére – eddig csak kevesen foglalkoztak és az idáig megjelent tudományos kiadványok – főleg cikkek – általában csak egyes kérdéseket és időszakokat érintenek vagy csak vázlatosan ismertetik a témát.
Apor Péter, Kiss J. László és Andreas Schmidt-Schweizer. Fotók: Szőts-Rajkó Kinga/HUN-REN BTK TTI
Hangsúlyozta, hogy az NSZK a tárgyalt időszakban Magyarország számára a legfontosabb nyugati ország volt. Emiatt ez a téma kiemelten fontos a magyar jelenkor-történetírás számára, de a német történettudomány számára sem jelentéktelen – nem csak a 89-es nagy jelentőségű határnyitás miatt: a viszonylag alacsony nemzetközi politikai és gazdasági súlya ellenére Magyarország a 70-es évektől kezdve különleges szerepet játszott Nyugat-Németország keleteurópai kapcsolataiban. Bonn számára Budapest sajátos úttörő szerepet töltött be a gazdaság, a politika és végül – a 80-as évek közepétől – a kulturális kapcsolatok terén is. A kötet egyik fő célja ennek a ténynek a részletes és konkrét bemutatása illetve alátámasztása.
