2026. május 14-én az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetben mutatták be Olga Khavanova Szorgalom, becsvágy és karrier. A Habsburg Monarchia hivatalnoki kara a felvilágosult abszolutizmus időszakában című kötetét.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a szerző mellett Kolontári Attila, a kiadvány egyik fordítója és Kulcsár Krisztina, a könyv szakmai lektora és mutatójának készítője voltak, a beszélgetést Forgó András vezette.
A rendezvényen Fejérdy András, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kiemelte, hogy Olga Khavanova külföldi történészként évtizedek óta jelentősen hozzájárul a magyar történelem kutatásához. Hangsúlyozta, hogy a 2018-ban orosz nyelven megjelent monográfia magyar kiadásának megjelentetésével az intézet egy régóta fontosnak tartott szakmai feladatot valósított meg.
A beszélgetés során a résztvevők a kötet keletkezésének körülményeit, fordításának és szerkesztésének folyamatát, valamint tudományos jelentőségét vitatták meg. A magyar változat bővített irodalomjegyzékkel és mutatóval jelent meg, így bizonyos tekintetben eltér az eredetitől.
Olga Khavanova ismertette kutatói pályájának főbb állomásait, valamint a kötet megszületésének körülményeit. Monográfiája a Habsburg Birodalom középszintű közigazgatási elitjének professzionalizálódását elemzi a 18. század második felében. Előléptetési kérelmek, a káderkérdésekben hozott döntéseket rögzítő hivatali jegyzőkönyvek, magánlevelek és más források segítségével rekonstruálja a hivatalnoki karrierek legjellemzőbb formáit, valamint a társadalmi és földrajzi mobilitás lehetőségeit és korlátait. A kötet külön figyelmet fordít a patrónus–kliens kapcsolatok szerepére, valamint annak a soknemzetiségű és többnyelvű hivatalnoki rétegnek a működésére, amely meghatározó szerepet játszott a felvilágosult abszolutizmus reformjainak végrehajtásában.
Kulcsár Krisztina hangsúlyozta, hogy a kötet egyik legnagyobb erénye az egyéni sorsok és kérvények elemzésén keresztül kirajzolódó, árnyalt társadalomtörténeti kép. A szerző a hivatalnoki pályára, előléptetésre, nyugdíjra vagy különféle juttatásokra irányuló kérvények vizsgálatával mutatja be a Habsburg Monarchia igazgatási rendszerének működését, valamint a társadalmi érvényesülés lehetőségeit és korlátait.
Kolontári Attila a fordítás során szerzett tapasztalatairól beszélt. Kiemelte, hogy a kötet másik fordítójával, Zelnik Zsófiával, valamint a szerzővel és a szakmai lektorral szoros együttműködésben dolgoztak, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kötet a magyar olvasók számára is pontosan és olvasmányosan közvetítse az eredeti munka eredményeit.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a kötet nemcsak a 18. századi Habsburg Monarchia hivatalnoki elitjének történetéhez járul hozzá jelentős mértékben, hanem új kutatási szempontokat kínál a társadalmi mobilitás, a patronázs, a hivatalnoki karrierutak és az állami igazgatás működésének vizsgálatához is.
