A Sokcsevits Dénes által szerkesztett Mint nemzet a nemzettel… című tanulmánykötet bemutatójára került sor 2012. június 15-én délelőtt 11.00 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Jakobinus Termében az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, a Fővárosi Horvát Önkormányzat és a Belváros–Lipótvárosi Horvát Önkormányzat szervezésében. A kétnyelvű kötet a Budapesten 2008-ban, a magyar–horvát kiegyezés 140. évfordulója emlékére rendezett tudományos tanácskozás előadásait foglalja magában. A könyvbemutatón megjelenteket a házigazda nevében Fodor Pál, az MTA BTK mb. főigazgatója köszöntötte, elsőként a Zágrábban működő Horvát Történettudományi Intézet (Hrvatski institut za povijest) igazgatónőjét, Jasna Turkaljt, aki személyes jelenlétével tisztelte meg az eseményt. A teljesen megtelt terem közönsége előtt a főigazgató személyes hangvételű gondolatokkal átszőtt köszöntőjében rámutatott, hogy bár a könyvbemutatók értéke azok gyakorisága okán szinte erodálódni látszik, e kötetét mégis kivételesen fontos eseménynek tekinti. A horvátok és magyarok ugyanis több mint nyolcszáz évig éltek egy állam keretein belül perszonálunióban, ám ezt a közös múltat a 20. század eseményei mintegy eltörölni látszanak, a két nemzet egykori barátsága, együttélése, összekötő kapcsai feledésbe merültek, a legújabb kor tragikus történeti eseményei kerültek előtérbe, az idegenkedés, egymás meg nem értése a jellemző, ami nem az együttműködést, azaz a két ország érdekeit szolgálja. Ezért is fontos a történészeknek felhívni a figyelmet a pozitív elemekben a közvélemény által ismertnél jóval gazdagabb horvát–magyar múltra.
Ezt követően Kiss Gy. Csaba irodalom- és művelődéstörténész szólt a kötetről. Kiemelte, hogy 1991 után vált függetlenné a két állam, ez pedig magában hordozta annak lehetőségét is, hogy újragondolják közös múltjukat mindkét ország történészei és polgárai. Ezt követően rámutatott, hogy nagyon sok fontos kérdés tisztázásra szorul még ennek ellenére is: a két ország történetírása hosszú ideig „elbeszélt” egymás mellett, még terminológiájuk sem azonos, a mérföldkőnek számító 1868. évi horvát–magyar kiegyezésről pedig horvát oldalon szinte egységesen negatív kép formálódott, míg a magyar oldalon korántsem. Ezen a függetlenné válás sem tudott változtatni. A kötet és a 2008. évi konferencia lényegében megteremtette az együtt és nem egymás mellett gondolkodást, jelentős mértéken közelítette az álláspontokat, még akkor is, ha a cél természetesen nem az, hogy mindenben egyetértsenek a horvát és magyar történészek, hanem a másik fél nézetének megértése, elfogadása, az elfogultságtól mentes értékelés. A kötet hat tanulmánya (három-három magyar és horvát szerző írásai) egyaránt azt példázzák, hogy erre van mód és lehetőség. Kiss Gy. Csaba külön felhívta a figyelmet arra, hogy a kötet a modern horvát és magyar nemzet útjainak egyező és eltérő vonásait kiválóan megjeleníti, ugyanakkor a horvát történészek írásait már egyáltalán nem jellemzi a korábbi évtizedeket olyannyira karakteresen meghatározó kizárólagos negatív szemlélet a horvát–magyar kiegyezés és eredményei kapcsán. Így például egyértelműen kiderült, hogy a horvát nemzetgazdaság növekedő pályára állt 1868 után: ennek megjelenítése a régebbi horvát történeti munkákban elképzelhetetlen volt. Kiss Gy. Csaba végül a Horvát–Magyar Történész Vegyes Bizottság életre hívásának szükségességét emelte ki, és hangot adott abbéli reményének, hogy a történészek együttműködésének még csak kezdetén vagyunk, eredményeik pedig minél több horvát és magyar emberhez jutnak el.
Kiss Gy. Csaba után a kötet szerkesztője, Sokcsevits Dénes kapott szót. A magyarországi horvát történész ismertette a négy évvel ezelőtti konferencia létrejöttének körülményeit, illetve a kötettel kapcsolatos munkálatokat, rámutatva: a kiegyezés évfordulója voltaképpen csak ürügy volt, valójában az volt a hosszú távú cél hogy a két ország történészei közötti közös platformnak egyfajta hivatalos kereteket adjanak, elinduljon a közös múlt együttes értékelése, a diskurzus. Sokcsevits Dénes reményét fejezte ki, hogy a horvát–magyar kiegyezés 150. évfordulóján immár nem hat előadót felvonultató, hanem igazán nagyszabású rendezvénnyel folytathatják a megkezdett munkát. Végezetül köszönetet mondott a Croatica Kiadónak és a kötet elkészítésében segédkező kollégáknak.
A bemutató zárásaként Jasna Turkalj ismertette fő vonalakban a Horvát Történettudományi Intézet tevékenységét: ennek feladata a horvát történelem teljes egészének kutatása, nemzetközi kitekintéssel. Ő is kifejezte reményét, hogy immár intézményes keretek között fog folytatódni a történeti kutatás. Zárszavában Fodor Pál mb. főigazgató megerősítette, hogy az MTA BTK TTI eltökélt híve a felvázoltak megvalósításának és jelezte, a hivatalos lépéseket máris megkezdik a kialakult kapcsolatok erősítése, a megkezdett munkák folytatása felé.
A bemutató a Fővárosi Horvát Önkormányzat és a Belváros–Lipótvárosi Horvát Önkormányzat által szervezett rövid fogadással ért véget.