Események

Az Anjou-ház az európai kontinens meghatározó dinasztiájává vált a 13–14. század fordulóján. Milyen volt az uralmuk alatti vezető társadalmi rétegek összetétele? Mit jelentett a többi dinasztia számára az Anjouk fennhatósága? Hogyan élte mindennapjait a magyarországi Anjou elit? Az Anjou-kor hatalmi elitje című tanulmánykötet azt a hatalmi elitet kívánja bemutatni, amit ez a dinasztia emelt pozícióba. A kötetet Csukovits Enikő szerkesztette és a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozat egyik legújabb darabjaként érkezett a nyomdából. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg, a szerkesztő bevezető tanulmánya pedig itt olvasható.

Ma érkezett a nyomdából Az 1863. évi pécsi egyházmegyei zsinat című kötet, mely a Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források-sorozat legújabb, 16. darabja. Az 1863. évi háromnapos zsinaton a papság egynegyede vett részt, pasztorális hatása jóval túlmutatott a betűkön, s az egyházmegye egyfajta lelki megújulását is eredményezte – olvashatjuk a kötet fülszövegében. A zsinati dokumentumok összegyűjtését és elemzését Damásdi Zoltán levéltáros végezte el. A latin nyelvű forrásokat Péteri Pál és Szebelédi Zsolt fordította, a lektor Soós István és Szebelédi Zsolt. A mutatót Kalotai Noémi készítette. A kötet tartalomjegzéke itt tekinthető meg, az Előszó, valamint a Bevezetés pedig itt olvasható.

„»Mohács« örök. Viszonyítási pontja, örök keserve, örök »gombóca« minden magyarnak, akit érdekel a múltja. Amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tud. Búvópatakként itt van velünk lassan ötszáz éve...”: többek között ez olvasható Fodor Pál Örök Mohács – Szövegek és értelmezések című most megjelent kötetének előszavában. A Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet-sorozat 2019-ben indult útjára, az első kötet Több mint egy csata: Mohács címmel látott napvilágot. Jelen kötetet B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztette. Ezúttal is nem csupán egy nap történetéről ovashatunk, hanem a csatához vezető korról, és 1526. augusztus 29. utótörténetéről is. Mindezt korabeli és az azóta eltelt időszak forrásain keresztül, melyek jelentős része most először olvasható magyarul. A kötet tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.

2020. július 21-én online került sor az Erdély – 1000 év öröksége című kötet bemutatójára. Az alapötletről, a kötet szerkesztéséről, valamint tartalmáról Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese, Molnár Antal, intézetünk igazgatója, tudományos tanácsadója, valamint Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke beszélgettek. A bemutatóról készült videófelvétel itt tekinthető meg.

A Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések című sorozatban megjelent Kádár Zsófia első önálló monográfiája, a Jezsuiták Nyugat-Magyarországon a 17. században – A pozsonyi, győri és soproni kollégiumok. A szerző a kötetében átfogó képet rajzol többek között az egyes kollégiumok alapítástörténetéről, a rendházak tagságáról és a gimnáziumi diákságról, s mindezzel megeleveníti a rendtagok és a környező városi-regionális társadalom együttélésnek mindennapjait. A nyolcvanoldalas Függelékben a Pozsonyban, Győrben és Sopronban 1671-ig szolgáló jezsuita rendtagok személyi adattárát találjuk. A kötet tartalomjegyzéke itt, a szerzői Előszó pedig itt olvasható.

Stabilizálja vagy destabilizálja a világot Oroszország? Többek között erről esett szó a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete nyári egyetemén 2020. július 3-án azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Pók Attila, intézetünk ny. tudományos tanácsadója elnökölt, aki a beszélgetés résztvevőit arra kérte, ismertessék, stabilizáló vagy destabilizáló faktorként látják-e a mai Oroszországot. További részletek itt olvashatóak.

Intézetünk tudományos főmunkatársa, Stark Tamás előadást tartott a Wesley János Lelkészképző Főiskola A nulladik zsidótörvény. Száz éves a numerus clausus című internetes konferenciáján 2020. június 21-én. Előadásának címe Kampány az "idegenfajú" zsidóság ellen a húszas évek elején volt. Az esemény programja és a rögzített előadások megtekinthetők a konferencia honlapján itt. Stark Tamás előadása itt érhető el.

Intézetünk fiatal kutatója, Bara Péter 2020. június 18-án a Münsteri Egyetem Bizánci Intézetében tartott on-line prezentációt Greek learning and literature in the sixteenth century. The case of Nicasius Ellebodius címmel. A Forschungskolloquium keretében az intézetvezető Michael Grünbart invitál előadókat, akik a jelen félévben a járványügyi helyzet következtében folyamatos közösséget alkotnak és hetente Európa számos országából, ill. az Amerikai Egyesült Államokból kapcsolódnak be.