2018. december 6-án ünnepelte fennállása 45. évét a budapesti Orosz Kulturális Központ (Российский Культурный Центр). Az ünnepség keretében Valerij Viktorovics Platonov igazgató több orosz állami elismerést nyújtott át az orosz–magyar kapcsolatok fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó partnereknek, így többek között intézetünk tudományos munkatársának, Katona Csabának, aki a Nemzetközi Humanitárius Együttműködésért Felelős Oroszországi Szövetségi Hivatal (Федеральное агентство по делам Содружества Независимых Государств, соотечественников, проживающих за рубежом, и по международному гуманитарному сотрудничеству) kitüntető oklevelét vehette át a "nemzetközi humanitárius és társadalmi kapcsolatok fejlesztésében kifejtett aktív tevékenységéért".
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében megjelent az Eszmék, eszközök, hatások – Tanulmányok a magyarországi propagandáról, 1914–1919 című tanulmánykötet. Az első világháború, a polgári demokratikus forradalom, a Magyarországi Tanácsköztársaság és az ellenforadalom fordulatokban bővelkedő éveinek propagandájának különféle jelenségeit mutatja be és elemzi a tanulmányok szerzője, Vörös Boldizsár.
Milyen volt a földcsuszamlásszerű változásokat megélő Kelet-Európa a brüsszeli NATO-központból nézve? A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum közös kiadásában, a napokban megjelent Brüsszelből tekintve – Titkos NATO-jelentések az átalakuló Kelet-Európáról, 1988–1991 című kötet erre próbál rávilágítani.
Az idén záruló, A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu defter) feldolgozása című OTKA-projekt eredményeiről tartott előadást török és angol nyelven a projekt vezető kutatója Szepesiné Simon Éva főlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára), valamint intézetünk tudományos munkatársa, Demeter Gábor Isztambulban a Magyar Kulturális Központ meghívására 2018. december 5-én, majd egy nappal később Ankarában a Bilkent Egyetemen SINIRSIZ İMPARATORLUK: Osmanlı Yönetim Biçiminin Bazı Bölgesel ve Dönemsel Özellikleri ile GIS (Coğrafi Bilgilendirme Sistemi) Tabanlı Görüntüleme Olanakları és BORDERLESS EMPIRE: Some Spatial and Temporal Aspects of Ottoman Accommodation in the Hungarian Kingdom – the Possibilities of Visualization in GIS címmel. A két kutatót az előadások után a Magyar–Török Baráti Társaság látta vendégül kötetlen beszélgetésre Ankarában.
A szovjet blokk és a hidegháború, 1945–1991 címmel kerül sor tudományos konferenciára 2018. december 13-án (csütörtökön) 10:00 órai kezdettel a Budapesti Corvinus Egyetemen (Bp. 1093 Közraktár u. 4–6., 510. terem). A rendezvényen több kollégánk (Stefano Bottoni, Kecskés D. Gusztáv és Vámos Péter tudományos főmunkatársak) tart előadást. A részletes program itt látható.
„Lehet-e a kultúra ellenzékben? Van-e bármi esélye egy totális hatalomra törekvő államnak a szabad gondolkodással szemben? Állami ideológia helyett szabad művészet? Nagygyűlés helyett táncház-mozgalom? Szamizdat és underground?” Az intézetünk gondozásában megjelent kötet arra keresi a választ, milyen lehetőségei voltak a Kádár-korszakban a kulturális ellenállásnak. Célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen azoknak a köz- és magángyűjteményeknek a történetéről, amelyek gyűjtőkörébe a szocializmus kori ellenkultúra és a kulturális ellenzékiség beletartozik.
A Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény 2018. november 29-én emlékülést rendezett intézetünk egykori munkatársa, Mályusz Elemér (1898–1989) születésének 120. évfordulójára (a meghívó itt olvasható). Az eseménynek a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának székháza adott otthont.
156. oldal / 170