Az utolsó feketehimlő-járvány Európában címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat következő része. Intézetünk tudományos főmunkatársa, Bíró László a már régóta legyőzöttnek hitt feketehimlő  utolsó európai fellángolásáról írt, amelyre Jugoszláviában került sor 1972-ben. A teljes szöveg itt olvasható.

„Merüljön alá a mikve vizében”. Zsidók rituális tisztasági szokásai és a járványok címmel megjelent címmel A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat következő része. Czingel Szilvia kulturális antropológus a zsidóság speciális járványhelyzetéről írt. A rituális tisztálkodásuk és a szeparáltságuk miatt valamelyest védettebbek voltak, ugyanakkor "másságuk" miatt gyakran tették meg őket bűnbaknak, ami olykor halálos következményekkel járt. A teljes szöveg itt olvasható.

Huszárkarddal a pestis ellen. Magyar emigránsok a nagy marseille-i pestisjárvány idején címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 6. része. Tóth Ferenc, intézetünk tudományos tanácsadója posztjában egy ismeretlen járványtörténeti epizódot beszél el: magyar huszárok a pestis ellen francia földön. A teljes szöveg itt olvasható.

„Tetemes hatást gyakorolt a fürdői életre.” Kolerajárványok Balatonfüreden a 19. században címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 5. része. Katona Csaba, intézetünk tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense posztjában azt mutatja be, miként érintettek a 19. századi kolerajárványok Balatonfüredet, a polgári fürdőélet magyarországi bölcsőjét, ahol egy átlagos évben inkább a diszkréten kezelt nemi bajok veszélyeztették a vendégek egészségét, de a kolerajárványok idején ez jelentőségét vesztette. A teljes írás itt érhető el.

„Maradjon egy hónapra elkülönítve”. Karanténok és pestisjárványok a középkorban címmel megjelent A hétköznapi élet története blogon a járványok történetével foglalkozó cikksorozat 4. része. Vadas András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar oktatója a járványos betegségek terjedése ellen évszázadok óta használt – sokáig egyetlen hatásos – eszköz, a karantén intézményének keletkezéstörténetét beszéli el. A karantén mint a járványos betegségek elleni védekezés eszköze hosszú múltra tekint vissza. Bár már az ókorban is találkozunk hasonlóval, a késő középkortól terjedt el szélesebb körű alkalmazása. Magának a szónak az eredete is a középkorba vezet vissza minket. A teljes írás itt olvasható.

Megjelent az intézetünk tudományos főmunkatársa, Fónagy Zoltán által szerkesztett, A hétköznapi élet története blogon indított új sorozat, amely a járványok történetével foglalkozik, harmadik írása. "Királyi parancsolat miatt nem lehetett prédikállani.” Vallási élet az 1739–1740. évi pestisjárvány idején a Jászkunságban című tanulmányában intézetünk tudományos titkára és tudományos munkatársa, Mihalik Béla az utolsó nagy hazai pestisjárványnak a mindennapi életre gyakorolt hatását, illetve a válsághelyzet következményeit mutatja be a Jászkunság példáján keresztül. A teljes írás itt olvasható

Megjelent az intézetünk tudományos főmunkatársa, Fónagy Zoltán által szerkesztett, A hétköznapi élet története blogon indított új sorozat, amely a járványok történetével foglalkozik, második írása. "Égi pallos a döghalál képében" Kolerajárvány és szabadságharc 1848–49-ben című tanulmányában Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem docense egy „elfelejtett”, pedig jelentős emberveszteséggel járó kolerajárvány történetét ismerteti. Azét, amely 1848-ban bukkant fel. Magyarországon a kolera fenyegetésének híre a forradalom évének tavaszának végén terjedt el, akkor, amikor gróf Batthyány Lajos kormánya éppen az ország új berendezkedésének alapjait tette le. A teljes írás itt olvasható.

Az intézetünk tudományos főmunkatársa, Fónagy Zoltán által szerkesztett A hétköznapi élet története című blogon új sorozat indul, amely a járványok történetével foglalkozik. A járványok pusztítása az emberiség évezredes tapasztalata volt, amely az elmúlt száz évben Európában jórészt eltűnt ebből a tapasztalati világból, emiatt is állunk előtte tanácstalanul. A történelem ismerete ezt a tudást segíthet visszaemelni az emlékezetünkbe. A sorozat első írását, amelynek címe „A század lelkiismerete” – Kolerajárványok a 19. században (1. rész) Fónagy Zoltán jegyzi. A 19. század első felében felbukkant kolera volt az első járvány, amely a modern közegészségügy felügyelete alá került, sőt, a nemzetállamok egészségügyi intézményrendszerének a létrehozásához éppen a ragály adott hathatós öntözést.